Századok – 1913

Értekezések - DR. ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király római császári koronázása - 481

ZSIGMOND KIRÁLY RÓMAI CSÁSZÁRI KORONÁZÁSA. 485 Tollentino seregeivel egyesüljön. Siena ezért felhívta Zsigmondot a visszatérésre, a mit Zsigmond valószínűleg október 25-e után meg is tett.1 Ezek az események arra engednek következtetni, hogy a szentszék a király feltételét a Flórencz és Siena közti fegyverszünetet illetőleg nem volt hajlandó teljesíteni. Viszont a sienai tárgyalások eredményekép Conti bíbornoknak vissza kellett volna térnie Sienába a pápa válaszával, a mi szintén nem történt még meg. Ezek a körülmények habozóvá tették Zsigmondot, a kihez ebben az időben érkezett meg a baseli zsinatnak szeptember 17-i levele, a melyben a királyt egyenesen felhívja, hogy a mennyiben a pápa nem volna hajlandó a zsinat föltétlen elismerésére, szakítson meg vele mindennemű tárgyalást. Ez a körülmény megérlelte Zsigmondban az elhatározást, hogy egyelőre bevárja a további fejleményeket, Rómába nem megy, a miben megerősítette őt az is, hogy a szeptember 17-iki felszólítással együtt kézhez vette a zsinatnak szeptember 3-án a pápai követekhez intézett válaszát is, a mely a konfliktust a pápa és a zsinat között még inkább alkalmas volt kiélesíteni. Zsigmond a pápa október 11-i meghívásának vétele után Siena városához fordult tanácsért. Közölte a várossal, hogy a pápa őt Rómába hívta és megkérdezte tőle, hogy mitévő legyen. A sienai concistorio október 25-én, a consiglio del popolo október 28-án foglalkozott a király levelével. A concistorio hosszas tanácskozás után úgy döntött, hogy a király előtt feltárja a város pénzügyi helyzetét, a mely nem engedi meg, hogy a város komoly pénzügyi válság nélkül a királynak még hoszszabb ideig Siena ban való tartózkodása költségeit viselje, azonban a tanácsadás elől kitért £s a királyra bízta az elhatározást, hogy menjen-e, maradjon-e ? 2 A consiglio határozata úgy szólott, hogy feltárja a király előtt, hogy minő veszedelem származhatik abból, ha Rómába megy, úgy a városra, mint a királyra, de a döntést ő is a királyra óhajtotta bízni. Elhatározta egyúttal, hogy javallani fogja miszerint maradjon meg eredeti szándéka mellett, hogy t. i. a pápával követek útján fog tárgyalni. Végül kimondotta a tanács, hogy a mennyiben a király a továbbvonulást elhatározná, a város pénzügyi viszonyaihoz mérten rendelkezésére fog állani.3 Ezt megelőzőleg október 10-én a concistorio elhatározta, hogy tekintettel arra, miszerint a király tartózkodásának költségei, melyek a várost 1 L. erre vonatkozólag a R. Т. A. X., 613—015. lapjait és az ott, a jegyzetekben közölt oklevélkivonatokat. 2 R. Т. A. X., 374. szám. 3 Ugyanott, 375. szám.