Századok – 1913

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - 461

TÖRTÉNETI IRODALOM. 463 jóváhagyta a »Regium Paedagogium Nationis Illyricae« tervezetét és így 1813-ban megkezdhette az intézet működését Szent-Endrén. A papság ellenszenvvel viseltetett iránta, elhelyezése sem volt kedvező s látogatóinak száma oly csekély, hogy a kormány kedvezőbb elhelyezéssel akart a bajon segíteni ; ezért 1816-ban áttette a magyarországi szerbség akkori centrumába, Zomborba. 1857-ig azorban itt is csak tengődött. Ebben az évben kezdte ott működését Vukicsevics Miklós, a kinek előadásait az új tanítási módszerről tanítók és tanítójelöltek Szerbiából is látogatták. Az intézet messze terjedő hatásának és virágzásának kora egy évtizedig tartott. (.leToniic MaTKiie CpncKe.) LXXXVIII. évf. 291. k. 1—7. 1.) Ivic Alexa »HeitoAiiKO HNPOCKHX cnoMeHnKa H3XVI.H XVII. Őeita« czímen 10 drb cyrill-írású oklevelet közöl a XVI. és XVII. századból ; közűlök az első három az orsz. levéltárból való és magyar vonatkozású. Az első Sasvári Belmuzevic Milos vajdának 1500 deczember 8-án kelt végrendelete, a mely szerint birtokainak és ingó vagyonának örököseivé anyját, nejét, leányát s a gör. keleti egyházat teszi. Értékes adalékokat tartalmaz ezen végrendelet, a mennyiben Belmuzevic megemlíti benne, mely birtokait kapta Mátyás királytól : a temesmegyei Majsát és Páznádot (1. M. Tört. Emi. Okmánytár XXXIII. k. CCCLXXXIX. okt.), a bácsmegyei Feketeházat, Ferkiházat és Boziabokort, a csanádmegyei Munart és Gedust (Geder), majd a temesmegyei Kakatot, a sziléziai hadjáratban való vitézkedéséért a bácsmegyei Sasvárt; maga szerezte* ezekhez a temesmegyei Jenovát, Sípszót és Kis-Gyarmatot. — A második levelében értesíti Nádasdi Tamás bán 1539 jún. 11-én Murát béget, hogy mellékelve küldi Jurisics Miklósnak két levelét ; egyik magának Murát bégnek, a másik pedig Huzrem bég boszniai pasának szól. Hogy mi lehetett a levelek tartalma, azt a válaszból sejthetjük ; ezt közli a harmadik oklevél : ebben Murát bég és Huzrem bég közlik Jurisics Miklóssal, hogy a Ferdinánd császár és a szultán között létrejött megállapodásról nincs tudomásuk és arra vonatkozólag, hogy minden támadástól tartózkodjanak, parancsot még nem kaptak. (»Vjesnik kr. zem. hrv.-slav.-dalm. arkiva« 1913. évf. 1. számából.) Klaió Vjekoslav, a ki »Statut grada Zagreba od godine 1609-i reforma njegova god. 1618.« (»Zágráb város 1609-ik évi statutuma és ennek 1618-ik évi reformja« Zágráb, 1912.) .czímű tanúlmányában a zágrábi demokrata pártnak a reform ellen irányúló küzdelmét, a párt vezérének, Tepecic Györgynek és néhány társának szenvedélyes üzelmeit ismertette, most a budapesti tudományegyetem könyvtárában (A. b. 130. jelzés alatt) őrzött »História collegii Societatis Jesu in monte Graeco Zagrabiae siti ab anno 1606—1772« czímű kézirat 52—55. lapjain talált feljegyzései alapján kiegészíti azt,