Századok – 1913
Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 419
A NAGYOBB GELLÉRTLEGENDA FORRÁSAI ÉS KEI-ETKEZÉSE. 427 szentelt egyház lectionesei1 a Sagredo patrícius családból származottnak és szerzetesnek mondják. Muranóban azt is állították, hogy 1400-ban Székesfehérvárról (ígv !) a muranói templomba hozták Gellért csontjait.2 A két fentebbi versiót egyesítve találjuk Ferrariusnál,3 a ki azonkívül Sz. Antoniusra való hivatkozással még a velenczei Sz. Szűz kolostor alapítójává is teszi Gellértet. Az idézett legendakivonatok mind a kisebb legendából vannak merítve. Ez pedig csak azt írja Gellért fiatalságáról, hogy velenczei volt és gyermekkorától fogva viselt szerzetesruhát. Ezen az alapon sokan állíthatták, hogy mielőtt elment Yelenczéből, hozzájuk tartozott. Mikor aztán a XIV. század végén vagy a XV. század elején a csanádi compilatio révén hiteles adatok lettek ismeretesekké, megrögzött előítéletek állottak érvényesülésük útjába. Elképzelhetjük, hogy p. o. a velenczei Sz. György kolostor szerzetesei inkább saját hagyományuknak hittek, mint az új legendának. így keletkezett aztán a mai nagyobb legenda, a mely összeolvasztja a velenczei kolostor hagyományát a csanádi compilaticval. A velenczei átdolgozó figyelme érthetőleg csak Gellértnek Magyarországba jövetele előtti működésére terjed ki. Az erről való elbeszélést két részre bonthatjuk. Az első (1—3. fejezet) egészében az átdolgozónak csinálmánya. Eddig terjed ki t. i. Gellért gyermekkora és a kolostorba való belépésének körülményei. A krónikából ismerjük a hiteles, Walter előadásán alapuló versiót. E szerint Walter rosazzo-i (Aquileja mellett) szerzetes volt. Ebből megítélhetjük, hogy meimyire elütött a csanádi compilatio előadása a velenczei hagyománytól. Tehát az átdolgozó annak hasznát nem vehette, más, apróságokra kiterjedő elbeszélés azonban nem állott rendelkezésére és így saját képzeletére volt utalva. Sokkal élénkebb előadású a második (4—7. fejezet) rész. Itt felhasználta az átdolgozó a csanádi compilatiót és csak a helyi vonatkozásokat változtatta. Megnevezi p. o. Gellért monostorának apátját (Willermus), de az ő elbeszélése szerint azt kellene hinnünk, hogy itt a velfnczei monostor apátjáról van szó. E változások sorába tartozik a bolognai egyetem is. Gvanus azonfelül az az állítása, a mely szerint Gellért mint apát hagyta el a kolostort. Az apátválasztásról elmondottak egészen sablonszernek. Egy helyen azonban világosan megismerhetjük Walter kezét. Mikor Gellért Rasina pannonhalmi apáttal végre útnak indúl, 1 Ecclesiae Torcellanae ect. authore Flaminio Cornelio Senatore Veneto. Yenetjis 1749. Pars II., 74. kk. 2 Ugyanott 71/72. 1. 3 Catalogus Sanctorum Italiae authore Philippo Ferrario Alexandrino Ord. Servorum b. Mariae etc. Mediolani 1613., 115. 1.