Századok – 1913

Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 419

A NAGYOBB GELLÉRTLEGENDA FORRÁSAI ÉS KEI-ETKEZÉSE. 423 elferdítse, ez lehetetlen. Tehát Kézai ebben is önfejű átdolgozónak mutatja be magát. Kaindl azt is kifogásolja, hogy Kézai a vérengzés idejét és helyét nem nevezi meg. Az időt azonban a krónika akármelyik legendából megtudhatta. A helyet is valószínűleg annak adataiból következtette, mert Gellért Aba ellen mondott beszédében azzal is vádolja a királyt, hogy legkedveltebb keresztfiait legyilkolta.1 De ha Kézai műve eredeti is volna, fel kellene tennünk, hogy valamely Gellért legendából merített.2

És az illető mondatot úgyszólván szószerint megegyezőleg nemcsak a ragyobb mai krónikákban,3

hanem a pozsonyi krónikában 4

is megtaláljuk, mely röviddel Kézai műve után keletkezett. Pedig ez Aba vérengzéseiről csak általában azt jegyzi meg, hogv a király »a magyarokkal szemben kegyetlenül viselkedett«.5 Még ha Kézai egészen önállóan is írt volna, ismerhette volna a vérengzés idejét (valamelyik Gellért-legendából). Miért hallgatja el ? A pozsonyi krónika részben szószerint megegyezik úgy Kézai, mint a krónika előadásával és mégis csak általánosan érinti a nemesek gyilkolását. Tárgyi ellentétről beszéljünk-e itt is, vagy inkább hanyag átdolgozásról és összefoglalásról ? Kézainak oka volt rá, hogy a krónika íróját ne kövesse Abájának jellemzésében. Az t. i. ugyanazon hibákat fogja rá Abára, a melyekkel Kún Lászlót, Kézai magas pártfogóját — a kinek felkérésére írta meg Kézai művét — vádolták. »Nobiles autem contemnens habens semper cum rusticis et ignobilibus commune«.6 Helytelen módszer, abból, hogy egy író különbeni megegyezés mellett egyes helyeken kevesebbet mond a másiknál, azt következtetni, hogy nála maradt meg az eredetibb szöveg. Pedig Kaindl ilyen okfejtéssel támogatja érveit egyetlen egynek kivételével. Mit lehet abból következtetni, hogy a »vita maior« nem szól semmit a »Teutomci« és »Latini« sorsáról ? A XIII. század pártviszályai közepette nagy szerepe jutott az idegenek elleni gyűlöletnek. De compilatorunk az idegen származású Anjou-ház áldásos kormányzása vége felé élt és kolostora révén bizonyos ösz-1 Endlicher, id. h., 227 : . . . mihique nomen patris astulisti, eo quod hodie dulcissimis caream natis. AA. SS. Sept. VI. 723. D. 2 Pont. dora. II., 81 : Unde beatus Gerardus Chenadiensis (!) epi• -copus canonica se:eritate regem corripiens predixit sibi periculum imrainere. 3 Ugvanott. III., 54. 4 Ugyanott, IV., 30/31. 5 Ugvanott, 30. « Font. dorn. III., 54.