Századok – 1913
Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 419
420 MÜLLER FRIGYES. Az összehasonlítás alapján a következő képet nyerjük : A nagyobb legenda egyetlen olyan dolgot sem tartalmaz, a mely a krónikákban benne nem volna, de viszont azok tartalmából sokat kihagy (a politikai híreket mind kivonatosan közli, mint ezt már a 15. fejezet vége felé észlelhettük). Csak egy mondata nincsen benne a krónikákban, ezt pedig szószerint a kisebb legendából merítette : »More protomartiris Stephani. primus in Pannónia martir, positis in terra genibus, clamavit \ oce magna, dicens : domine Jesu Christe, ne statuas illis hoc peccatum, quia nesciunt quod fac.iunt«.1 Elhiszi-e valaki, hogy a krónika szerzője, ha a mai nagyobb legendát használta volna, épen csak ezt az egyetlen mondatot hagyta volna ki, a mely a kisebb legendából származik ? A nagyobb legendában van egy hely, a mely éles világot vet a valódi összefüggésre. Feltűnő, hogy Gellért körülményesen leírt martiriumának évét a krónikák nem jegyezték fel, míg a nagyobb legenda megfelelő helyén, a hol előadása szórói-szóra megegyezik a krónikák elbeszélésével, az 1047-ik év áll. Ugyanezen évbe teszik a krónikák I. Endre király trónralépését, a mely tudvalevőleg kevéssel Gellért halála után történt. Az évszám helytelen. Compilatorunk ezenkívül még két számot említ. A kisebb legendával megegyezően azt írja, hogy a belháború »uno lustro evoluto« tört ki az után, hogy Gellért megjósolta Abának szerencsétlen sorsát. Ez az adat helyes, ha a »lustrum«-ot négy éviinek számítjuk — mint. Stilting tette2 — (1042 + 4 = 1046). De a rákövetkező mondatban a nagyobb legenda már azt állítja, hogy Gellért martiriuina Sz. István halála után a 11-ik évben történt. Ez meglepően hibás adat (1038 + 11 = 1048/49). Szerencsére teljes bizonynyal meg lehet állapítani, hogy honnan származik. Petrus Ransanus, a ki saját bevallása szerint a krónikán kívül a magyar kútfők közül még csak az István- és Margitlegendát ismerte,3 azt írja, hogy I. Endre 1017-ben lépett trónra, a mely év Sz. István halála óta a 11-ik.4 Kézai csakis a Sz. István utáni 11-ik évet említi, míg a pozsonyi krónika 1047-et. Mindkét író belátta, hogy a két szám nem egyezik meg és saját szája íze szerint választott. így a krónika e két legrégibb átdolgozójának segélyével úgyszólván a krónika keletkezésének idejéig visszakísérhetjük ezt a két számot. Sajátságos dolog most már, hogy a nagyobb legenda azon mondata, a melv azt a feltűnő évszámot tartalmazza, Gellért pálvá-1 AA. SS. Sept. VI. 718. F. 3 AA. SS. Sept. VI. 718. F. » Font. dorn. IV. 118. 1. 4 Ugyanott, 195. 1.
