Századok – 1913

Tárcza - Márki Sándor: Bónis és a szent korona 395

TÁRCZA. 395 BÓNIS ÉS A SZENT KORONA. Szilágyi Sándor »Magyar nemzet története« czímű gyűjteményes munkájának X. kötetében megírtam a szabadságharcz történetét, s a 293. lapon azt állítottam, hogy »az új koronaőr, Bónis Sámuel, a szentkoronát felpróbálta.« Én ezt a Bónis Sámuel halálakor (1879.) megjelent visszaemlékezések alapján írtam s hitelességét a siettetett munkában nem vizsgálhattam meg. Azóta meggyőződtem, hogy tévedtem ; mivel azonban Szilágyi vállalata új kiadásban nem jelent meg, ez úton közlöm a helyreigazítást, melylyel az igazságnak s Bónis Sámuel nagyon tisztelt emlékének egyaránt tartozom. Az igazság a következő : Bónis Sámuelt, Szabolcs vármegye nagyérdemű fiát, az igazságügyminisztérium osztályfőnökét, a honvédelmi bizottság elnöke, Kossuth, Windischgrätz közeledésének hírére nyilt rendeletben országos biztosul nevezte ki s reá bízta a szent korona biztonságba helyezését. Koronaőr sohasem volt. A rendelet vétele után Bónis fölkereste a törvényes koronaőrt, Ürményi Ferenczet s a rendeletet közölvén vele, fölhívta, hogy azonnal intézkedjék a korona becsomagolásáról és a felmutatott rendelet értelmében legyen készen, hogy azt az ellenség elől együttesen szállíthassák el Debreczenbe. Mialatt Bónis Ürményinél járt, feleségét, Darvds Erzsébetet, Kossuthhoz küldte, hogy utasítást kérjen tőle, mi módon szállítsa el a szent koronát. Kossuth az utasítást megadta s egy magasrangú katonatisztet rendelt Bónisné mellé, hogy őt Budára visszakísérje. Bónisné, budai lakásukra érkezve, saját fogatában azonnal a várba hajtatott, hogy a szent koronát ezen a kocsin szállítsák a vasúti állomáshoz. Mikor Bónisné a várba érkezett, akkor már a szent koronát Ürményi Ferencz becsomagoltatta. Minthogy ő nem volt hajlandó résztvenni annak elszállításában, csak a sárga selyemzacskóba zárt kulcsokat adta át azon 12 gránátos jelenlétében, a kiket a szent korona őrizetére külön kirendeltek. Ezektől Bónis nyomban bevette azt az esküt, hogy a szentkoronát utolsó csepp vérökig védelmezik. Azután föltették Bónisék kocsijára a már becsomagolt, gondosan elzárt koronát s ugyancsak úgy tették föl azt a Szolnok felé induló vasúti vonatra is. A tizenkét gránátos mind a két esetben jelen volt. S a koronát Bónis ugyanúgy, az eredeti becsomagolásban adta át, mikor a tizenkét gránátossal Debreczenbe megérkezett. A valóság tehát az, hogv Bónis Sámuel a szent koronát becsomagolva, gondosan elzárva vette át s úgy is adta át. Ennélfogva alkalma sem volt, hogy felpróbálja. MÁRKI SÁNDOR.