Századok – 1913
Értekezések - DR. TAKÁCS SÁNDOR: A kalauzok és kémek a török világban - 321
A KALAUZOK ÉS A KÉMEK A TÖRÖK "VILÁGBAN. 325 nak Bécs elfoglalását. Csak tizenötezer embert kért, s biztosította a szultánt, hogy kezére adja Bécs várát. Komáromban — írja Sal m — a kereskedés színe alatt állandóan 50—60—70, sőt száz török alattvaló forgolódik s mindent kikémlel.1 Nem sokkal később Paksy János komáromi főkapitány ugyanilyesmit jelent a Komáromban megforduló hódoltsági kereskedőkről. Hogy ez a viszony később sem változott, köztudomású dolog. Csak például említjük, hogy a nádorispán 1633-ban maga jelenti, milyen kémkedést folytatnak a hódoltsági kereskedők. Komáromban — írja — állandóan sok rácz és görög kereskedő van, a kik mindent elárulnak a töröknek. Már több ízben kitiltották őket, de a várkapitányok néhány forintnyi bérért megtűrik őket.2 Ha az effélét figyelemre méltatjuk, könnyen megértjük, mint volt lehetséges, hogy Mehemet nagyvezér Komárom és Bécs erősségeinek a rajzát tanulmányozhatta, s a hozott jelentések alapján megállapíthatta, hol lehetne rajtok legkönnyebben rést ütni ! v Bizonyos dolog, hogy a kereskedők mindkét félnek kémséggel szolgáltak. De azért hivatásos kémek még sem voltak. Tudjuk, hogy a török a meghódított városok és községek magyar lakóit nem üldözte. Békességben laktak azok a törökökkel együtt. Budán és Pesten még Bocskay idejében is több volt a magyar, mint a török. Fejérvárról 1565-ben maga a városi bíró írja, hogy csak 300 török katona van, de fegyverfogható magyar ezer lakik ottan. Tolna városát a portára menő követek is népes magyar városnak mondják, a hol minden kapható s a hol a lakók a protestáns vallás hívei voltak. A hódoltsági városok mellett tömérdek magyar falu is akadt. E falvak bíráinak szabad bejárásuk volt Budára, Fejérvárra, Pécsre stb. E szerint a mieink a hódoltsági városok és falvak bíráit is használhatták kémkedésre. S meg is tették. Ezer és ezer kémjelentés és híradás maradt ránk, a mikből világosan kitűnik, hogy a hódoltsági városok népe mindég hű maradt a magyarsághoz. A falvakról már nem mondhatjuk ezt. Ezek hamar beletörődtek a hódoltatásba. S mivel a magyar végbeliektől többet kellett szenvedniök mint a töröktől, inkább húzódtak ezekhez, mint a saját véreikhez. Időjártára aztán a kémség dolgában is nem a mieinknek, hanem a törököknek szolgáltak. 1 Köz. p. ltr. 18557. fasc. Nachrichten aus den Feldlagern, 1547 január 11. Komárom. 2 Orsz. ltr. Történeti Emlékek, Belügy, 10. csomó, 1633 ápril 6.