Századok – 1913

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - 308

308 TÖRTÉNETI IRODALOM. ^ állandó színház történetéből is vázol alakokat, képeket : Benzát, az idősebb Lendvayt, Laborfalvi Rózát. Nem rendszeres chronológikus sorrendben, csak ötlet szerint ; itt-ott hivathozik forrásaira is : naplókra, hivatalos aktákra, máshol jóízű színészanekdotákat emleget föl, melyek szállóigékül lettek ismeretesekké. Külön megjegyezzük azt a Kántornérói szóló tévedését, hogy a megalakult állandó színház hanyagul és hálátlanul viselkedett • volna vele szemben. Ez a téves hit ma is általános s e könyv is terjeszti, pedig Bajza József kiadott levelezéséből (Összegyűjtött munkái VI. k.) világos, hogy a legnagyobb előzékenységgel siettek a nagy tragikát fölkeresni s csak Kántornén múlt, hogy kimaradt a megalakúlt Nemzeti Színház tagjai közül. Az egész könyv elég elevenen, könnyű tollal van írva s jó szolgálatot tesz úgy a nagyközönségnek, mint kellő kritikával a magyar színészettörténet kutatójának is. v. FOLYÓIRATSZEMLE. Fraknói Vilmos »Nagy Lajos házassági politikája« czímű czikkében megvilágítja Nagy Lajos kétrendbéli házassága indító okait s kiemeli azt a genialitását, a melylyel a Luxemburg, Habsburg és a franczia uralkodó családot leányai eligérése által fel tudta használni európai politikájának nagyratörő actioiban (Budapesti Szemle, 1913 jan. szám). Br. Szalay Gábor életrajzi vázlatot tesz közzé Szalay Lászlóról a Budapesti Szemle 1913. évi jan. és febr. számában, felhasználva e czélra Szalaynak eddig még jórészt ismeretlen levelezését is. A tanúlmányhoz mintegy függelékül Szalay Lászlónak néhány levele van csatolva. Nagy Géza a Hadtörténeti Közlemények múlt évi 3-ik és 4-ik füzetében folytatja vitézvári báró Simonyi József, e csaknem Európaszerte híres lovastiszt hadipályájának történetét. A nagy szeretettel megírt dolgozat élénken adja elő Simonyinak vitézsége alapján egészen az ezredparancsnokságig való emelkedését a mi közben elnyerte a Mária Terézia majd a Lipót-rend keresztjét s több más külföldi fejedelem kitüntetésében is részesült. Pályafutása szomorúan végződött : ismeretlen okból megfosztották állásától. A szégyen e megaláztatás felett néhány hónap múlva 1832-ben sírba vitte a híres lovasvitézt. Dr. Reiszig Ede a Hadtörténelmi Közlemények múlt évi 3-ik füzetében megjelent tanúlmányában a János lovogak szerepével foglalkozik Zsigmond király korában. A Nagy Lajos halála után kitört délvidéki lázongások élén Palisnai János vránai perjel s a János lovagok magyar-szlavóniai rendtartományának priora állott,