Századok – 1913

Értekezések - DR. TAKÁCS SÁNDOR: A kalauzok és kémek a török világban - 265

A KALAUZOK ÉS A KÉMEK A TÖRÖK VILÁGBAN. 275 De bármennyire üldözték is a kalauzokat, a számuk azért még sem kisebbedett. Sót minél nehezebbre fordult nálunk a meg­élhetés, annál többen vállalkoztak a veszedelmes kalauzságra. A kíntól, a veszedelemtől nem igen tartottak, mert hisz abban az időben az effélét jobban megszokták, mint a mindennapi kenyeret. Mivel a csaták száguldásánál, a várak és kastélyok váratlan meglépésénél és a leshányásoknál a vállalkozás sikere a jó kalauzoktól függött : minden végház azon volt, hogy minél több és minél jelesebb kalauzra tegyen szert. Mert minél több vidéket ismerő kalauzai voltak egy-egy végháznak, a hadi népe annál többet merhetett. A török őrségek kérkednek is eleget a kalau­zaikkal, ha hódoltató levelet bocsátanak a távol fekvő falvakra. Amhát aga, Berzencze dezdárja (porkolábja) például hódolásra erőltetvén a lindvaiakat, megírja nekik, hogy hány lovagja s hány gyalogvitéze vagyon. S hogy még jobban rájuk ijeszszen, azt is tudtokra adja, hogy húsz jó kalauza vagyon !1 Az egyes várőrségekről szóló kémjelentések is megemlítik, ha valahol jó kalauzokat tudnak. Csernekről írják például 1579-ben : »Nagy és nyilt város. Itt lakik a szandsák bég. A szpáhik­nak jó martalóczaik és jó kalauzaik vannak.2 « Az efféle jelentések nyilvánvalóvá teszik, hogy a török vég­házakban sokkal több kalauznak volt kenyere, mint a magyar várakban. Tehát könnyebb volt nekik kalandozniok, mint a mieinknek. A kémjelentések szerint, ha a törökök indulófélben voltak, legelőször a kalauzok övezték föl magukat az útra. Az 1561-ben írják például Fejérvárról : a kalauzok erősen futkos­nak, s egymástól kérdezik, hamar elindulnak-e ? Pedig ekkor még a lovakat sem hozták be a fűről.3 Ha már a had útban volt, egy csomó kalauz járt a törökök előtt. Eörsy Péter írja példáúl 1601-ben Mátyás főherczegnek, hogy harmadfélezer török jön az árúló francziákkal Fej ér vár fölmentésére. A kalauzok vezetik a török hadat !4 Ilyen és hasonló jelentés a magyar végházakról is elég szól. De ezek legtöbbjéből azt látjuk, hogy nálunk egy-egy végház­nak a legtöbbször csak egyetlenegy kalauza volt. Sőt sokszor még egy sem volt. E miatt a kapitányok panaszkodnak is eleget. Zichy István írja példáúl 1554-ben Kanizsáról Nádasdy Tamás-1 Steierorsz. tart. Itr. Kriegswesen 1570. faso. 1583 juni 11. Hódol­tató levél. 2 U. o. 566. fasc. 1579. Bericht von graniz Chernek. 3 Orsz. Itr. Nádasdy lev. Török Ferencz lev. 1561. 4 Cs. és k. áll. Itr. Hung. 1601 szept. 12. 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom