Századok – 1913
Értekezések - DR. TAKÁCS SÁNDOR: A kalauzok és kémek a török világban - 265
272 TAKÁTS SÁNDOR. nemes tiszt a megvetettnek tartott kalauzságra vállalkozzék? Hiszen tudjuk, hogy a hadi kalauzok legnagyobb része pribék volt, s mellékesen kémkedéssel és árulással is foglalkozott. Ilyesmi pedig ellenkezett a magyar nemes természetével. Hiszen tudjuk, hogy a végbeli vitézek az életnél is többre becsülték a j ó nevet és a vitézi tisztességet. Szó sem lehetett arról, hogy a mieink közül bármelyik tiszt is eltűrte volna, hogy őt kalauznak nevezzék. Megvetett foglalkozás volt a hadi kalauzság ! A legtöbb kalauz ugyanis pribék volt. A török csakis oly kalauzokat használhatott, a kik a magyar királyság területén voltak otthon. A magyarnak meg oly kalauzok kellettek, a kik a hódoltság csínját-bínját ismerték s a török végházakban foglalatoskodtak. A melyik kalauz a törökhöz adta magát, török hitre tért. A magyar szolgálatban álló kalauz meg a keresztény vallást vette föl. Tehát a valóságban nálunk is, meg a töröknél is pribékek voltak a kalauzok. Innét van, hogy a kalauz és a pribék szó úgyszólván ugyanazt jelentette.1 Ugy látszik, hogy a kalauzok az eget imával nem igen fárasztották, mert a hitüket oly gyakran változtatták, mint a ruhájukat. Ormányi Józsa írja például 1561-ben, hogy két török kalauzt sikerült fognia. Kalmár Imrét és Hegedűs Mátét. Ez utóbbi azelőtt Gyulaffy László uram seregében szolgált Tihanyban. Mikor elfogták, >>ő maga ment eleikbe az törököknek és kalauzzá lett vala egynéhány helyre. Az bég igen szerette és mindenkor előtte hegedült, mert jó hegedűs. Most az törököt Szentgrótra ez hozta volt«.2 Tarnóczy Farkas kapitány írja 1578-ban, hogy Zrínyi uram szolgái jeles kalauzt fogtak, de Farkasyth Péter elbocsátotta volt, hogy a kereszténységnek szolgálna. Már nyolcz esztendeje annak, hogy elbocsátotta volt. Es im nem régen valami mészért ment a kalauz Bojnára és a török elfogta. Erre ismét török kalauzzá lett és most ő hozta ki rablásra a törököket.3 Az efféle adat garmadával áll rendelkezésünkre. Mindegyik azt hirdeti, hogy a kaluzok legtöbbje igen silányerkölcsű ember volt, mert nemcsak a hitét cserélgette, de minden gondolkozás nélkül kész volt az ellenséget saját vérei ellen vezetni. Nem csoda aztán, hogy sok gyalázattal gyalázták az efféle embert, 1 Ügy a hivatalos iratok, mint a magánlevelek olykor egyszerűen csak pribéknek írják a kalauzt. Braun Rézmán komáromi főkapitány írja például 1587 szept. 12-én : »und dann hat ain Pribeg oder Weegführer in ainer Stauden vermacht« (Cs. és k. áll. ltr. Turcica.) Rudolf király rendeletei is egynek veszik a pribéket és a kalauzt. 2 O. ltr. Nádasdy lev. 1561 júli 25. Sümeg, Csányi Ákoshoz. 3 U. o. 1578 márcz. 7. Sztenicsnyákról Lőrinczfalvayhoz.
