Századok – 1913
Értekezések - DR. FRAKNÓI VILMOS: Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországban 247
260 R\ FRAKNÓI VILMOS. a kik ily módon kifejezésre juttatták azt, hogy uralkodójukat a magyarországi alattvalóival kötött szerződésnek megfelelően, a Magyarországban való állandó tartózkodásra följogosítottnak tekintik. A pozsonyi gyűlésen a rendek a királyválasztás jogát nemcsak Albert, hanem Erzsébet trónraemelése tényében is gyakorolták. Az általuk kiállított okiratban sem az előbbinek javára történt királyi végrendelkezésről, sem az utóbbinak örökösödési jogáról említést nem tesznek.1 Albert azon levelekben, a melyekkel trónralépését családja tagjainak bejelenti, szintén szabatosan, a maga és neje »megválaszt tásáról« szól ;2 a raguzai köztársasághoz intézett iratban megemlékezik ugyan Zsigmond »végrendeletéről«, de kiemeli, hogy annak »engedelmeskedve«, Magyarország főpapjai, zászlósurai, nemesei és előkelői őt királylyá és nejét királynévá »nyilvánosan megválasztották«.3 A külföldi udvarok szintén »egyhangú megválasztatásukról« kaptak tudósításokat.4 Mindezen nyilatkozatok közjogi jelentőségét nem csökkentik a későbbi királyi okiratok és az 1439-ik évi országgyűlés végzeménye, a melyek azt hirdetik, hogy Erzsébetet a magyar trón örökösödés jogczímén illette meg.5 V. Azok az okok, a melyek a Habsburg-házhoz hajló magyar rendeket a királyválasztás siettetésére indították, a koronázás 1 A király és a királyné által kiállított okirat fönnmaradt három másolatából az egyikben (a bécsiben) Erzsébet így czímezi magát : »Elisabeth eadem gracia nata Hungarie regina electa.« Azonban eltekintve attól, hogy ez a példány a legifjabb és leghibásabb (tehát legkevésbé hiteles), valószínűtlen, hogy Erzsébet a »nata« és »electa« ellenmondó jelzőket egymásmelleit használta. Helyesebbnek kell tartanunk a müncheni codex szövegét, a melyben a czím így áll : »Elisabeth nata de Hungaria eadem gracia regina electa.« Sajnos, a müncheni codex a »nata« szót egyáltalában nem tartalmazza, 2 1438 január 9-én Frigyes herczeghez írt levele. Gróf Teleki József. Hunyadiak kora. X. 40. 3 1438 január 2-án. Raguzai Oklevéltár. 408. J A Bécsben tartózkodó pápai követ már deczember 18-án jelenti a velenczei köztársaságnak : »ducem Albertum Austrie per barones Hun-garie in regem Hungarie communi concordia fuisse electum, eiusque •eonsortem ... in reginam«. Deutsche Reichstagsakten. XII. 214. 6 Teljesen önkényes Wostry felfogása, a mely szerint »jene Wahl war wesentlich nichts anderes als die starke Betonung der Anerkennung des neuen Königs seitens der Stände.« I. m. I. 51.