Századok – 1913

Értekezések - DR. FRAKNÓI VILMOS: Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországban 247

256 R\ FRAKNÓI VILMOS. Míg Magyarországban az Anjouk politikai eszményének, a Lengyelországgal való egyesülésnek, a törökök ellen való véde­lem szempontjából, akadtak újból hívei : Csehországban a liusszi­ták vallási és nemzeti érdekeik megóvását a szláv Jagellóktól várták. Velők tartott a fondor Borbála királyné, a ki összeköt­tetésbe lépett a lengyel udvarral és azt a gyanút keltette föl, hogy férje halála után a tizennégy éves Ulászló királynak készül kezét fölajánlani.1 Zsigmond tudomással bírt ezen törekvésekről és meghiúsí­tásukra használta fel utolsó napjait Znaimban, a hol Csehország­ból Magyarországba visszatérvén, november végén a súlyosbodó kór megállapodásra kényszerítette. Lelkének energiáját, túltengő hatalmi önérzetével, a sír szélén is csorbítatlanúl megőrizte. Ahhoz a felfogáshoz, hogy egyetlen gyermekét, Erzsébetet, mind a magyar, mind a cseh korona országaiban az örökösödés joga megilleti, most is ragasz­kodott. Mindazáltal meggyőződött a felől, hogy a nőuralom sem a népek óhajtásainak, sem a nehéz viszonyok követeléseinek meg nem felel. Most az volt az óhajtása, hogy halála után mind a két trónját Erzsébet és férje együtt foglalják el és ehhez még életében mind a két ország rendeinek hozzájárulását eszközölje ki. Evégből Pozsonyba és Prágába országgyűlést hirdetett.2 Mikor pedig halálát közeledni érezé, arra határozta el magát, hogy megbízottai előterjesztésének súlyát ünnepélyes cselek­ménynyel fokozni fogja. Maga köré gyűjtötte leányát, férjét és a környezetében levő magyar, cseh, osztrák urakat, végrendeleté­nek meghallgatására. Trónon ülve, császári díszöltözetben fogadta őket. Kijelentette előttük, hogy »leányának, férjének és gyerme­keinek hagyományozza összes országait és tartományait, a melyek különben is őket az örökösödés jogczímén megilletik«.3 1 Palacky. III/8. 282. Wostry. I. 26., 34. 2 A cseh országgyűlést deczember 18-ára még Prágából elutazása előtt hívta egybe. De Znaimból csak deczember 7-én kelt levelekben hívta föl a cseh korona sziléziai tartományait és városait, hogy követeket küld­jenek Prágába a trónöröklés ügyének elintézése végett. (Codex Diplo­maticus Lusatiae superioris. — Görlitz 1900—689.) A pozsonyi ország­gyűlés kihirdetéséről a történeti emlékekben nem találunk nyomot. Ellen­ben tudjuk, hogy deczember 18-án már megtörtént a királyválasztás. Valószínűnek tartjuk, hogy a Sziléziába küldött királyi iratokkal egy­időben indultak el a futárok Magyarországba a rendek összehívása végett. 2 A jelenlevő Schlick Gáspár cseh kanczellár, két héttel utóbb, a prágai országgyűlésen előadta, hogy a császár »ein ordentlich und sein letzt testament und liest in (t. i. Albertnek és Erzsébetnek) und íren Kindern allen seinen Königreich und Fürstentum überall wo er die in der Welt hätt, wie wol die Erbschaft und die Gerechtigkeit der Nach­folgung dazu genugsamlicb gewesen wäre«. Wostry. II. 154. Hogy Zsig-

Next

/
Oldalképek
Tartalom