Századok – 1913
Értekezések - DR. FRAKNÓI VILMOS: Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországban 247
252 R\ FRAKNÓI VILMOS. Ezzel az eredménynyel Zsigmond nem érte be. Azt óhajtotta, hogy praesumtiv örököse az ország kormányát, mint teljhatalmú helytartó haladék nélkül vegye át. Ezt a szándékát a gyűlésnek tudomására hozván, nem habozott azzal okolni meg, hogy ó maga az országból távozván, Csehországban és a német birodalomban hosszabb ideig fog időzni. A rendek ez ellen sem emeltek kifogást. Hozzájárulásukra hivatkozva, Zsigmond a herezeget a helytartói tiszttel felruházta, és kijelentette, hogy összes intézkedéseit érvényeseknek fogja tekinteni, és elrendelte, hogy iránta az ország lakosai engedelmességet tanúsítsanak.1 A pozsonyi rendek ezen magatartásánál még meglepőbb a politikai lelkiismeretlenség egy másik ténye. Ugyanis számosan közülök, az ország prímásának vezetése alatt, néhány héttel utóbb, a váradi székesegyházban félelmes ünnepélyességgel, szent László koponyájára letett esküvel megfogadták, hogy Zsigmondot a tróntól megfosztják és arra László nápolyi királyt emelik, a mi által az Albert trónöröklése javára imént letett esküjöket is megszegték.2 A herczeg, a ki helytartói tisztét átvenni késett, még Bécsben időzött, a mikor 1403 elején az ország minden részére kiterjedő forrongás felől értesült. Elfojtására erőhatalommal föllépni nem volt képes ; ezért arra szorítkozott, hogy Zsigmondnak jelentést tett, és az ország rendeit levelekben megnyugtatni igyekezett.3 Ellenben unokatestvére, Vilmos herczeg, a ki az örökösödési ügynek a bécsi szerződéstől eltérő elintézésével elégületlen volt. Zsigmond ellenségeihez csatlakozott, és Nápolyi László nőtestvérével házasságra lépett. Köztudomású dolog, hogy Zsigmond hatalmas hívei, a Garák és Marótiak, Stibor vajda és Czilli gróf gyors és erélyes föllépésökkel megmentették uruknak a trónt, és az ellenkirályt az országból távozásra kényszerítették. Zsigmond amnestia biztosításával meghódolásra késztette ellenségeit, és az osztrák helytartóság népszerűtlen tervét elejtette. Albert herczeg ennek daczára ezentúl is hűségesen ragaszkodott hozzá. Az 1404-ik év nyarán részt vett csehországi hadjáratában, míg Znaim ostrománál súlyos betegségbe esett, a mely szeptember 14-ikén halálát okozta. Utolsó óráiban egyet-1 A Pozsonyban 1402 szeptember 14. és 23. között a király és a. rendek által kiállított öt okirat eredetije a béesi állami levéltárban. Több helyen ki vannak adva. Fejér. Codex Diplomaticus. IX/4. 134—144. 2 Az összeesküvők váradi esküjéről Zsigmond 1406 augusztus 1-én kelt okiratában szól. Hazai Okmánytár. VII. 440. 3 A Vasvármegyéhez 1403 február 22-én Bécsből írt levél a körmendi Batthyány-levéltárban. (Fejérpataky László szíves közlése.)
