Századok – 1913
Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Világbolondító Tomko János 1
4 DE. KARÁCSONYI JÁNOS. Alemannitól idézett Theopliil állításai a többi adatokkal nem egyeznek, sőt gyakran időrendi hibák vannak benne, de senki sem mert határozottan ellene szólni, mert mindig azt hitték, hogy Alemanni, mint a vatikáni könyvtár hivatalnoka valami hiteles kéziratból olvasta. Hiába állította a vatikáni könyvtár őre már 1783-ban, hogy az Alemannitól idézett Theophil-féle mű (Vita Justiniani) náluk nincs. A tudósok ezt nem fogadták el. 1883-ban Brvce James nevű angol tudós újra zaklatta a vatikáni könyvtárőröket Theoplrl kéziratáért, de hiába. Átadták neki a Prokop-féle kéziratokat, melyeket valaha Alemanni használt, de azokban sem talált nyomára. Két olasz tudós tanácsára elhatározta tehát, hogy valamelyik régi magánkönyvtárban nyomoz Theophil műve után, s tudva azt, hogy Alemanni a Barberini családdal volt barátságban, a Barberini könyvtárba ment. Rövid kutatás után kezébe került a Theophil-féle, annyira keresett Vita Justiniani. Suaresnek, az első könyvtárosnak kéziratai közé volt kötve és a könyvtár XXXVIII. 49. számával volt jelölve. A rég keresett kéziratot azután egész terjedelmében közzétette Bryce egy angol történeti szemlében 1887-ben. A közzététel után jött a nagy kiábrándulás. A kéürat csak XVII. századbeli volt és kisült, hogy Alemanni csakugyan ezt használta. Ámde az életrajz mellécsatoít magyarázat, a szláv személynevek XVII. századbeli írása és egyéb adatok kétségtelenné tették, hogy nem csupán a magyarázat, hanem maga az egész Vita Justiniani sem készült előbb, mint a XVII. században, és a ki az egészet koholta, vele a világot bolondította, senki más, mint Tomkó János, mert hisz később maga ráírta egyik első művének, »De Illyrico Caesaribusquc Illyricis« kéziratára, hogy a Justinián gyermekségéről és ifjúságáról szóló kézirat nála van !1 Mily rettentő vakmerő és hazudozó volt e Tomkó János, meglátszik abból i?, hogy 1630-ban kiadott művében, mikor már Alemanni nem élt ("j" 1626.), rá hivatkozik, és olyat ad a szájába, a mit Alemanni nem mondott. Tomkó ugyanis Regiae sanctitatis Illyricanae foecunditatis művében II. Ferdinánd királyt Nagy Konstantin utódjának és ivadékának hirdeti, mert az Alemannitól idézett Bogomil, másként Theophil előadása szerint Nagy Konstantin utódai Róma bukása után a Rajna forrása mellé (Habsburg környékére !) költöztek. Pedig erről Alemanninál szó sincs,2 sőt ez magában a most felfedezett XVII. századbeli kéziratban sem olvasható. « 1 Nastavni Vjesnik IX. 215—229. 409, 561—572. 2 Nastavni Vjesnik IX. 411. 1.
