Századok – 1912
Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - II. és befejező közlemény 89
az utolsó magyar trónkövetelő. 91 mint királyjelölt jogszerűen léphetne fel, e jogszerűséget azonban mindig a Magyar haza kívánalmai és a nép souverainitásával azonos alapokra fektetvén«. A munkácska kedvező formája segítségével sok ezer példányban átlépte az ország határát is, s ebből tájékozódott némiképen legelőbb Magyarország a Crouy-kérdés miben állásáról. A családi legnevezetesebb bizonyító okmányokat is szószerint közölte itt a szerző. Röviddel utóbb Nyáry Albert hasonló alakban, hogy alkalmas legyen az átcsempészésre, egy újabb füzetet adott ki,1 a mely a családi leszármazás mellett különösen a királyi jog deductiójára fektette a fősúlyt, s azon kérdéssel végezi munkája utolsó lapját, hogy »ha pedig megjövend az idő, midőn a trón felett szabadon rendelkező magyar közszavazatra sereglend össze, kik követelhetik jogosabban az első trónjelöltségi helyet, mint az Árpádok ?« Pedig éppen ezen munkák megjelenésének ideje nem látszott biztatónak arra nézve, hogy a magyar rövidesen a szabad királyválasztás helyzetébe juthasson. 1861-re várta nemcsak Itália, nemcsak az emigratio, nemcsak Magyarország, hanem az egész Európa a franczia-olasz-osztrák háború újból való kitörését, és a hadviselés váratlanúl elmaradt. III. Napoleon megállott felszabadító munkájában a félúton. Szerencse, hogy a lavina már megindult, s az olaszoknak elegendő volt a segítés a félútig is, képes volt eldobni már kezéből a mankót, s ment már egyedül is tovább — a győzelemig ! Az olasz szabadsághősök sikerei azonban nem nyújthattak reményt ahhoz, hogy ezekből a győzelmekből a magyar szabadság virága is kifeselhessen. Garibaldi ugyan nem volt a tervtől idegen, s mikor tétlenségre volt kárhoztatva, folyton azon tervvel foglalkozott, hogy vagy a lengyelnek, vagy a magyarnak visz önkénteseivel segítséget. Az emigránsok nagy része tüntetésből a magán levelezésben olyan papírokat használt, a melyen a dictátornak apró arczképe volt bepréselve. Türr és Pulszky egyenes Ígéretet is vettek tőle, s volt egy idő, a mikor kevés volt az idegen hatalom pandúrja, hogy börtönbe hurczolhassa mindazokat, a kik azt énekelték, hogy : »Majd hoz Kossuth tisztát, Türr Pista meg puskát. Éljen Garibaldi !« Napoleon herczeg kijelentése a senatusban, hogy : Metternich ama meghatározása, hogy Olaszország csak geographiai fogalom, most Ausztriára illik, ugyan ébren tartotta a reményt, hogy a gondviselés mégis csak fog valami kedvező fordulatot hozni a magyarok számára, de bizony titokban mindenki érezte, hogy mikor emez eshetőségekről beszél, csak magát, és a másikat igyekszik áltatni. 1 Az Árpádok jogai. Irta : Báró Nyári Albert, Turin 1862. 8*
