Századok – 1912

Történeti irodalom - Bártfai Szabó László: Válaszom Horváth Sándornak és Friedreich Istvánnak 785

JTÓRTÉNETl IRODALOM. 803 ménye, néhány hét multán mégis november 5-ére, illetőleg november 6-ára teszi a temetést. A Szent-István-Társulat Encyclopaediája Koller Ignáezot teszi meg a História Episcopatus Quinqueecclesiensis (helyesebben : ecclesiarum) nagynevű írójának. Ez azonban nem változtatja meg a tényt, hogy Koller József volt a mű szerzője. Miért ne hibázhattak volna feljegyzéseikben évszázadokkal előbb a krónikaírók és miért ne faraghattak volna tévesen a kőfaragók ? 5. A különben sem mindenben megbízható Hartwig krónikájára való az a hivatkozás, hogy Hartwig Gizellát tartja a veszprémi székesegyház alapítójának, valóban nem bizonyíték a passaui sírkő ellen. 6. A mi végre a czikkírónak azt a megjegyzését illeti, hogy a magyar főpapok nem a kellő helyen mutatnák meg áldozatkészségüket, ha a passaui emlékre áldoznának, legyen szabad megjegyeznünk, hogy ennek megitélését hagyjuk a főpapokra. Ha Magyarországon e czélra nem áldozhatnak, ennek oka az, hogy Koller Ignácz veszprémi püspöknek nem sikerült a hamvak hazahozatala Passauból és így Gizellának nincs hazánkban kápolnája. Ha a boldoggá vagy szentté avatást azok, kiket illet, indokoltnak fogják megindítani és keresztülvinni, akkor lesz bizonyára Gizellának Magyarországon is kápolnája ; de addig, míg ez be nem következik, ne kifogásoljuk, hogy ha magyar püspök annak a kápolnának megfelelő karbahelyezéséhez adományával kíván járulni, a melyben létező síremlékek felirata azt mondja, hogy ott van eltemetve Gizella királyné : hitvese annak a szent királynak, ki az ő püspöki székét, melyet elfoglal, alapította.* BR. FORSTER GYULA. * Folyóiratunk hasábjain a vitát befejezettnek tekintjük. A szerk.