Századok – 1912

Történeti irodalom - Bártfai Szabó László: Válaszom Horváth Sándornak és Friedreich Istvánnak 785

799 TÖRTÉNETI IRODAi.OM. Vájjon számíthatott-e kíméletre a trónért folytatott harczok­ban, a kereszténység és pogányság küzdelmeiben az az özvegy, kit nemcsak Aba, hanem Péter is, Gizella pártoltja kirabolt ? Számíthatott-e kegyelemre a feltámadt magyarok előtt az István utódai által javaitól és a védelemtől megfosztott az az özvegy királyné, kit Istvánnal együtt a kereszténység és az új szervezet megalapítójának tekintettek és ki Istvánnal együtt Pétert trónra juttatta ? Számíthatott-e kegyelemre, midőn pártfogoltját, Pétert, a felkent királyt elűzték ^s megvakították ? Remélhetett-e kíméletet, midőn a száműzött herczegek, Endre, Levente visszajövetelével az volt, a kiadott jelszó, hogy meg kell ölni minden papot, püspököt, vissza kell állítani a régi hitet és midőn az Endre és Levente üdvöz­lésére Fehérvárról Pestre menő Gellértet és püspöktársait legyil­kolták ? Vájjon ki hiszi, hogy midőn már közvetlenül István halála után, midőn a nagy királyért a 3 éves gyászidő még le sem telt, magának Istvánnak királyutódjai üldözték Gizellát, a gyászos özvegy Magyar­országon akart volna maradni azok között a harczok között, melyeket egyrészt Péter és az Arpád-herczegek közt a trónkövetelés, másrészt a kereszténység és pogányság összeütközése felidézett ? Ki nyújthatott neki menedéket ? A vértanuságra váró püspökök ? Vájjon nem volt-e természetes, hogy Gizella, midőn III. Henrik Magyarországon volt, felhasználta a kedvező és illő alkalmat, hogy méltó módon vonulhasson vissza szülőföldjére, hol ha nem is talált her­czegségre, melyet állítólag II. Henrik halála után István óhajtott számára elnyerni, de mindenesetre nyugalmat lelt öreg napjaira. Természetes volt az akkori idők szerint, hogy kolostorba vonul­jon. Ott találhatta csak a nyugalmat, mint anyja, ki a regensburgi Niedermünster-kolostorban halt meg ; vagy mint nővére, Brigida, ki szintén Regensburgban lett apácza ; vagy mint sógornője, II. Hen­rik császár özvegye. Arra, hogy Gizella Niedernburgot választotta kolostorúl, indító oka valószínűleg az lehetett, hogy itt volt apátnő az ő és fivérének, II. Henriknek nagynénje és ezen kolostor számára tett II. Henrik nagy adományokat és alapítványokat. Végül még egy megjegyzést. Ha Magyarországon valakinek eszébe fog jutni, hogy akár a reggiói érsek által a XVI. században Gizellának szentelt emlékkövet újra elhelyezze vagy neki új emléket állítson, a Passau mellett buzgólkodók között bizonyára egy sem fog akadni, ki ezen kegyeletes eljárás ellen türelmetlen és fölényes kifogást merne tenni, hanem ellenkezőleg azt a legnagyobb öröm­mel üdvözölné, mert a Passauban tanúsított kegyelet éppenséggel nem zárja ki a Veszprémben tanúsítandó kegyeletet. Ezzel befejezhetem válaszomat. Legyen szabad remélnem, hogy Ambrózy Ferencz ha nem is felmentő indokokat, de legalább enyhítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom