Századok – 1912

Történeti irodalom - Bártfai Szabó László: Válaszom Horváth Sándornak és Friedreich Istvánnak 785

792 TÖRTÉNETI IRODAI.OM. természetből« eredő törekvése a »per fas et nefas« őskeresés. Ez csak egyesek bűne lehet, de ez elszórt esetekből egész társadalmi osztályt hasonlóval vádolni, vagy egyeseket kellő ok nélkül meggyanúsítani, könnyelmű, kellőképen nem hibáztatható eljárás. Azért, hogy mások hibás informálásának felült, feltétlenül méltatlan eljárásnak tartom a nagyérdemű Koller Józsefet a hamisítók közé sorozni. Mert tévedni és hamisítani, két egymástól távol álló erkölcsi fogalom ám í Végűi nem fogadhatom el Friedreich azon előzékeny ajánlatát sem, hogy bízzuk a kérdés eldöntését holmi jury-ra. Az ilyenféle bizottság működése rendszerint semmit sem ér, meg azután helytelennek tartom azt, hogy a kérdés eldöntésével járó munkát mások nyakába varrjuk, és azok háta mögé bujjunk. Mert hát gáncsoskodni, kritizálni, valakinek a kész munkájában hibát találni, bíráló urak, nem tartozik a nehéz feladatok közé. Ügy látom, itt a legjobb alkalom annak bebizonyítására, — a mit mindketten váltig hangoztatnak, — hogy a Széchényi család származásának kérdését csakugyan a szívükön viselik, közérdeknek tekintik. Úgyis megalakítottak már valami albizottság-félét, kérem önöket, fogjanak tovább is kezet a nemes czél érdekében, kutassanak. Alkalomadtán majd én is közölni fogom a gyűjtött adatokat, — máris van néhány érdekes oklevelem, — s álljanak szintén elő az eredménynyel. Mert eddig, parolámra mondom, csak beszéltek, de üres volt a tarisznyájok.* BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ. GIZELLA KIRÁLYNÉNK SÍRJA. (Válasz Ambrózy F. czikkére.) Legyen szabad Ambrózy Ferencznek, ki a Századok okt. 15-én megjelent számában (629. 1.) meglehetősen élesen — mi, úgy vélem, talán indokolatlan — kijelenti, hogy Schmid müncheni kir. conservatornak fejtegetéseit, melyekkel igazolni kívánja, hogy Gizella királyné Passauban temettetett el, a passauiak házi kis ügyének tekintette mindaddig, míg Gizella sírját éppen Schmid munkája alapján én végérvényesen Passauba nem helyeztem azzal a záradékkal, hogy immáron a magyar főpapságnak és az egész országnak kegyeletes kötelessége a Passauban emelendő emlékműhöz hozzájárulni. »Hát ezt már nem lehet szó nélkül hagyni . . . Herimannus Augiensis . .. mit sem tud arról, hogy Gizellát III. Henrik magával vitte volna, sőt ellenkezőleg azt mondja : gisela . . . inibi (azaz Magyarországon) consenuit ! (Ad annum 995). És éppen a nagyhírű reichenaui kolostorban ne tudta volna . . . Herimannus, hogy a . . . nem is olyan * Folyóiratunk hasábjain a vitát befejezettnek tekintjük. A szerk.