Századok – 1912

Kisebb közlemények - Sörös Pongrácz: Dobozi halála helyének megállapítása 782

782 KISEBB KÖZLEMÉNYEK.) 782 pályájának kezdetén gyanította (A pesti növendékpapság emlékkönyvében, 1881., 86. 1.), hogy a templom építésével foglalkozva, az országgyűlést egyéb okoknál fogva is Aradra hítta össze ; vagy úgy, hogy a levágott uraknak az egyházak javára elkobzott vagyonát elsősorban éppen az aradi templom építésére fordította. Karácsonyi ügyekszik is helyreállítani Ц. Béla privilégiumának (egyúttal alapító-levelének) Zsigmond király 1399. évi egyik oklevelében fenmaradt töredékét ; de még nem ösmerte a káptalan ősi birtokaira nézve az orsz. levéltárban Dl. 31121. sz. a. levő fontos okiratot, mely az alapító-levélből szintén közöl két pontot. Zsigmond határozottan »quoddam privilégium domini Reine secundn felől beszél, a mi tárgytalanná teszi Fábián (Arad vármegye leírása I. 93—99.) föltevését, hogy az Imre oklevelében említett Béla III. Béla. Hiszen 1156-ból már ösmerünk egy aradi prépostot, a kinek szokatlan neve Primogenitus. (Knauz, Monum eccl. Strig. 108. ) Arad történetében (I. 175—180. 1.) részletesebben bizonyítottam s utóbb Karácsonyi mint Békés vármegye és Szentkláray mint a csanádi egyházmegye történetírói is elfogadták, hogy Arad nem Glogováczon feküdt, mint a néphit és az irodalom tartja, hanem — mint ezt az oklevelek világa mellett a helyrajzi nyomozások eléggé megmutatják — a mai Arad város helyén. 1343-ban maga a káptalan jelentette ki, hogy Boldog Márton hitvalló tiszteletére emelt temploma Vonuk (Vomuk) faluban (Arad mai Sarkad külvárosában) épült. Itt, az Övártéren, az idén hatalmas (középkori?) épületnek alapfalaira akadtak. Rendszeres ásatások bebizonyíthatnák, a II. Béla idejében kezdett s 1224-ben fölszentelt, vagy pedig a Savoyai Jenő várában annak romjain emelt s 1781-ben lebontott templomnak alapfalai-e ezek. De mindenképen inkább ide, vagy Glogováczra való az az emlék, a melyet az ungvármegyei közművelődési egyesület Vaján község aradi mezején akar felállítani. DR. MÁRKI SÁNDOR. VI. Szíves volt а Тек. Választmány a pilismaróti Dobozi-emlékbizottság megkeresését hozzám juttatni, hogy megokolt véleményt mondjak róla, hol volt az a Marót, mely Dobozi és felesége halálának színhelye. Azt hiszem, Тек. Választmány, helyesen cselekszem, ha az emlék-bizottság iratával nem vitatkozva, a rendelkezésünkre állá történelmi források alapján igyekezem részletesen megokolni azon állításom, melyet Brodaricsról írt kis munkám 62. 1. 1. jegyzetében nyilvánítottam : A hely a mai Pusztamarót, A kérdés eldöntésénél Brodaricsnak a mohácsi ütközetről írt munkája s a Verancsics művei közt kiadott magyar krónika jöhet-