Századok – 1912
Kisebb közlemények - Márki Sándor: Az aradi »véres« országgyűlés színhelyének megállapítása 779
KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 779 <A Ranzanusnál említett Alba vagy íráshiba, az idegen írónak tévedése, vagy talán — de nem valószínű — az Aradtól délre, a Maroson túl Vingánál feküdt Fejéregyházat, Alba ecclesiát, a mai Félegyházat jelentené.) Hogy miért tartatott a királyné a Maros-melléki Aradon congregatio generalist vagy királyi tanácsot, erre épp oly nehéz felelni, mint arra, hogy miért tartott Sz. László 1092-ben Szabolcsváron, és Kálmán király 1100 táján Tarczalon zsinatszerű törvényhozó királyi tanácsot. Az kétségtelen, hogy az ily gyűlések helyének az összehívókra nézve a legbátorságosabbnak kell lennie. Az Ung-melléki Arad pedig Vak Béla családjára nézve éppen nem volt bátorságos. * * * Teljes biztosságot elérni a fölvetett kérdésben nem lehet, mert pozitiv forrásaink alapján csupán valószínűséget formálhatunk, mely nem zárja ki teljesen az Ung-melléki Arad fölvételének lehetőségét. DK. ERDÉLYI LÁSZLÓ. IV. Pauler abbeli véleményét, hogy az aradi véres országgyűlés színhelye az ungmegyei Arad lett volna, el nem fogadom. A Laborcz völgye, melyben ez Arad fekszik, a XII—XIII. századokban teljességgel nem volt hadak útja. Továbbá ez Arad 1133 táján még kivűl esett az ország gyepüén, Zemplén lévén még akkor a végvár. Hihetetlen tehát, hogy oda országgyűlést hívtak volna. A királyi családnak, ha kérdőre akarta vonni a vakításban részes urakat, mindenesetre biztos, a meglepetésektől elzárt várban kellett lennie. Ez pedig csak a marosmenti aradi vár volt. Biztos most már, még pedig III. Béla okleveléből, hogy az aradi prépostsági egyházat II. Béla építette. Kellett, hogy valami oka legyen ily gazdag egyház létesítésére, Ez az ok volt a véletlenül történt gyilkolás kiengesztelése. Verancsics Antal, a ki Gyula-Fehérvárról Budára menet az aradi egyházat többször érintette, 1550-ben világosan írja : Templum Orodiense ultione Belae caeci regis nominatissimum. Ebből én biztosnak tartom, hogy az aradi véres gyűlés, az aradi "vár mellett épült prépostsági egyház helyén történt. DR. KARÁCSONYI JÁNOS. V. Pauler Gyula volt az első magyar történetíró, a ki 1893-ban »>A magyar nemzet története az Arpádházi királyok alatt« cz. munkájában (I. 312. és 612. 1.) azt állította, hogy a hírneves aradi gyűlés helye Halán az Ungvár —- a Laborcz vize -— közelében fekvő Arad«, 50"
