Századok – 1912

Történeti irodalom - Ghidin; A.–Balan; J.: Monografia oraşului Caranşebeş. Ism. Gagyi Jenő 70

.70 történeti irodalom. A. Ghidiu — J. Bálán : Monografia orasuluí Caransebes. Karánsebes, 1909. Б közel 400 lapnyi vaskos kötet történeti része a leglaikusabb szempontból is értéktelen tákolmány, s említést csak azért érdemel, mert mintegy első terméséül tekinthető annak a nagy történelmi felbuzdulásnak, melyben oláh nyelvű honfitársaink a hazai oláhlakta föld minden községének történetét ismertetni akarják. A »Transilvania« hozott is már néhány monographia-vázlatot — Törcsvár, Nagyilva, Segyiste története — s ezek a dolgozatok, jóllehet kicsiny, ismeretlen, történeti szerepet alig játszott helyekről szólnak, a maguk nemében jóval sikerültebbek a gazdag multu Karánsebes város monographiájánál. A szerzők Pesty Frigyes és Millekker Bódog munkáiból leközölnek jól-rosszúl néhány adatot, feleresztve saját phantasiájokból, ez volna a város általános történelme ; eredeti, de hiányos kutatás eredménye az egyház és iskolatörténeti rész. Az első adatot Pesty a városról 1289-ben találta IV. László király István és Pál mesterek részére kiadott oklevelében ; a szerzők szerint ezek Ubul sebesi várnagynak leszármazottjai, a ki oláh volt, mint a név ul végzete mutatja. Ez az Ubul őse a Kállay családnak is, mely a szomszédos Kálva községről vette nevét, valamint az oláh Joul családnak is, de Pesty ezt tagadja, mert elfogúlt Hunfalvysta. Azt hiszem, mutatványnak ennyi is elég történetírói qualitásukról ; lássuk inkább, mi hiányzik a munkából ! Hiányzik : a XVI. századbeli nagy reformácziónak még megemlítése is, pedig éppen e vidék kiváltságos oláh lakossága faluszámra áttér a kálvinista hitre, s ahhoz úgy ragaszkodik, hogy a XVIII. századi gör. katholikus térítés csak börtönnel és fegyverrel tudja őket eltántorítani tőle. Itt indúl meg az oláh nyelvű kálvinista irodalom is, röviddel a szászok alapvető kísérletei után, tehát intelligensebb papsága van. Hercse István karánsebesi református oláh prédikátor segítőtársa Tordosi Mihály püspöknek az 1582. évben Szászvároson kiadott Palia-fordításban. Hogy a hívek magyar nyelvi és kulturális hatás alatt álltak, mutatja a Sztripszky-Alexics ki adásában minapában megjelent »Todoreszku-töredék«, a hol a Szegedi Gergely és Dávid Ferencz Zsoltárainak oláh fordításához a magyar verskezdetet teszik ki »ad notam«-nak. Az erdélyi fejedelemség idejében nagy szerepe volt Karánsebesnek : Székely Mózes, Bethlen Gábor és a többi bujdosó ide menekül s innen indítják felszabadító harczukat Básta ellen. Később Barcsay Ákos bán itt állít oláh tanítóképzőt, az elsőt az egész oláhságban. Mindennek hírét sem hallották a szerzők, hanem a