Századok – 1912

Történeti irodalom - Horváth Sándor: Még egyszer a gróf Széchényieknek a Zách-nemzetségből való származásáról. (Válasz Szabó László észrevételeire) 690

történeti irodai,ом. 711 Se többet, se kevesebbet, mint ezt : »alikor (t. i. a mikor meggazdagodtak, grófok lettek) próbálkoznak meg az új főnemesek rendes szokása szerint »ősök« kikutatásával.« Es ezzel az állítással ma is egyetértek ! Mert ebben vád, rágalmazás nincsen, nem is lehet. Hát az ősök kutatása erkölcsileg megbélyegzendő eljárás ? Ez legfeljebb Szabó László új elmélete szerint lehet az. Bizonyítható tény, hogy a mióta léteznek oklevelek, léteznek hamisítványok is, s így oklevélhamisítók is. De mindenki tudja azt is, hogy különösen, a régibb időkben egyes nagy, tekintélyes intézmények, hatalmas családok körül bizonyos, legendába illő keletkezés, leszármazási történet fejlődött ki ; mindig akadt egy-egy hegedős vagy tányérnyaló, a ki azzal iparkodott az intézmény fejének, vagy az illető családnak kedveskedni, hogy nem létezett alapokleveleket, ősöket koholt. A család sokszor tán maga mulatott legjobban a hazugságokon ; az írás, vagy írások pedig megmaradtak a levéltárban. Csak emlékezetből idézem a Collectio Pseudo-Isidoriánát, az osztrák herczegi okleveleket, a babenbergiek okleveleit, a hg. Batthyányok körmendi levéltárában lévő, Eurs vezérről szóló hamis oklevelet, a Trophaeum domus Estorasianae-gyüjteménvt, Mattai Visa Márton oklevelét 1009-ből, a br. Bálintitt-család levéltárában lévő hamisítványt, a Blagav levéltárban őrzött 1200. évi czímeradományozó hamis okle\elet. De azért az elősorolt esetekből folyólag senkinek sem juthat eszébe, hogy a hamisításokért a pápákat vagy a pápaságot, az osztrák herczegeket., a gróf és herczeg Batthyányok őseit, a br. Bálintitt család őseit, a gróf Blagay-család őseit oklevélhamisítással vádolja. A hamisításokat nem ezen tisztelt intézmények viselői, családok vitéz é3 minden tiszteletre méltó ősei készítették, hanem a mindenre kész és hajlandó udvaronczok — kellő jutalom fejében. És ezzel befejeztem volna Szabó László észrevételeire adott válaszomat, lia nem kellene még a Szabó lajstromára kiterjeszkednem és az újabban eszközölt összeolvasásaim alapján Szabó László feltűnő olvasási botlásaira ismételten rámutatnom. 1271. márcz. 10. Megnéztem bizony ! А Tun tényleg így áll, csakhogy nem az eredetiben, hanem az 1744. márcz. 10-én kelt hiteles másolatban ! Mely megrontott szöveg ez ? ! 1293. ápr. 24. Nem Wkuclerv áll ! Hanem Wkuclero ! És megint nem az eredetiben, hanem csak az előbb idézett 1744. márcz. 10-iki rontottszövegii hiteles másolatban. 1339. júl. 20. És az egyéb esetekben utalok az általam kifejtett Alexander palaeographiai deciinatióra. 1340. máj. 24. Cronia. Tényleg így ; de nem az eredetiben, hanem az 1744. márcz. 10-iki, rontott szövegű hiteles másolatban ! Kétségtelenül Thoma vagy más névből rontva. 1303. szept. 21. Leadott kéziratomban így szerepelt: >>inter ceteros