Századok – 1912

Történeti irodalom - Horváth Sándor: Még egyszer a gróf Széchényieknek a Zách-nemzetségből való származásáról. (Válasz Szabó László észrevételeire) 690

696 •TÖRTÉNETI IRODALOM. 696 megérteni ! És merészen állítja, liogy bírálatomban egyéb a bizonyításra nem lelhető. Észrevételeiben (539. 1.) jegyzet alatt külön figyelmezteti a Századok figyelmes olvasóit, hogy oklevéltári idézeteim őket tévedésbe ne ejtsék, mert azokat csak az alaposság látszata kedvéért a jó Karácsonyiból írtam ki. Ezalatt bátran azt érthetni, hogy én a t. olvasók megtévesztésére törekszem. Nem Szabó ! Erre az eljárásra sem testem, sem lelkem nem kapható ! Szeretem az okmánykiadásokat, szeretek azokban olvasgatni de mihelyt arról van szó, hogy valamely közölt oklevéllel bizonyítani kell, hacsak lehet, saját szememmel nézem át az eredeti oklevelet, mert egy kissé bizalmatlan vagyok okmánytáraink közléseivel szemben. Ezért kértem is ki a M. Nemz. Múzeum törzsgyűjteményéből a főbbeket, s vettem elő az Orsz. Levéltáréit is, a melyeket azután össze is olvastam Szabó közléseivel ; nem is volt fölösleges fáradozás. Azt állítottam tehát : Téved Szabó, a mikor az 1262. évi oklevélben (Á. 0. U. VIII. 18—19.1., XI. 524.1.) vevőkként szereplő László, honti főesperest és testvérét Mihályt (35.1. és 42.1.) hibásan Gyürkveknek veszi ; az előző, helyesbített leszármazásba ugyanis, a mint azt most már látjuk, sem László, sem Mihály nem illeszthető be ; ezek a későbbi Gyürkyek őseitől vad-idegen egyének. Azt is állítottam továbbá, — s ez a fontos része az egész kérdésnek — hogy Szabó azon állítása, mely szerint (42. 1.) : »Ezen Gyürkyekkel egyidóben élt az a Célén, a kit a Gyürkyek első őseként ismerünk«, merő lehetetlenség és képtelenség ! Azt vágja vissza észrevételeiben Szabó (539. 1.), hogy hiszen »a Célén ősre vonatkozó oklevelek sorozata a Gyürky-levéltárból került ki, s hogy az Ákos nemzetségből származó Sándor fia János leszármazottaival semmiféle kapcsolatot nem mutat !« Ámde felütve a Szabó műve 46—47. lapjai között mellékletként közölt 1339. évi július 20-iki oklevelet, s magam elé képzelve a Gyürkyek középkori okleveles ládáját, fölvetem a kérdést : 1. Hogyan is kerülhetett ez az oklevél a másikkal együtt a Gyürkyek levelesládájába ? 2. És ha egyszer belekerült, akkor az oklevélben szereplők közül kiknek kell a Gyürkyek őseinek lenniök ? A két feltett kérdésre a választ megadja a két 1339. évi oklevél. Az elsőben (499—500.1.) ez van : R. Károly király előtt Szelényi Villám fia András, mivel magva szakad, Szelény nevű birtokát János mesternek (hogy ez kinek a fia, Sándoré vagy Eleké, az most mellékes) adja, A másodikban (500—501. 1.) pedig ez : Ugyancsak a király előtt ugyanaz a János mester, ugyanazt a Szelény birtokot hű servions« in k : Péter fiai : Dénes és Pálnak ajándékozza.