Századok – 1912

Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - I. közl. 32

AZ U rOLSÓ MAGYAK TRÓNKÖVETELŐ. 51 Gaálnak a legio parancsnokságát. Compromissum azonban nem jött létre, mert Gaál hivatkozva arra, hogy neki már készen állott a tábornoki kinevezése, csakis tábornoki ranggal volt hajlandó elfogadni a parancsnokságot, s semmiképen sem akarta elismerni maga fölött a Türr felsőbbségét, a mihez viszont a Comité ragaszkodott. Vetter maradt tehát, a míg ellene nyílt lázadás nem tört ki, s egy reggeli felállásnál, mikor Vetter szokás szerint át akarta venni a jelentést, Figyelmessy alezredes az ezred frontja előtt megtagadta neki az engedelmességet, árulással vádolva meg. Vetter látva, hogy a legio a maga egészében ellene fordult, s egy hang sem emelkedik mellette, szótlanúl haza lovagolt a gyakorlótérről, és beadta lemondását. Crouy híveinek teljes volt a diadala. Palóczy, Várady, b. Nyáry, gr. Teleky eltávolították a legio éléről a herczeg ellenségét. A katonai fegyelem ilyen megsértése azonban nem maradhatott minden megtorlás nélkül. Szinte páratlan eset, hogy egy egész hadtest, mert hisz keretekben több ezredből állott már a magyar legio, felmondja a parancsnokának az engedelmességet. A vizsgálat megejtése végett Türrt küldi a Comité, s itt megint a Crouy-befolyás érvényesül, mert csak Türrtől, a herczeg személyes barátjától lehetett várni, hogy nem fog szigorúan Ítélkezni olyan bűn miatt, a melynek indító okát ó maga méltányolta legjobban. A büntetés csakugyan váratlanul enyhe volt. Sréter ezredes, a ki hallgatva tűrte a lázadást, 6 heti, Figyelmessy alezredes 2 havi fogságot kapott, a többi tisztet pedig Aquiba küldik, hogy e félreeső helyen töltsenek több-kevesebb időt. 1861. jul. 2-án már Farkas őrnagy, mint a III-ik osztályparancsnoksághoz tartozó Magyar Tiszti Telep feje felszólította őket, hogy nyilatkozzanak, kik, és hova akarnak a telepről eltávozni, hogy az útijegyek kieszközölhetők legyenek a ministeriumnál. Csak Vetter nem kapott elégtételt, s azon váddal, hogy a légiót az olasz kormánynak szándékozott a kezére játszani, önkéntes száműzetésbe Londonba távozott. A legio parancsnoka pedig Ihász lett, a Kossuth egyenes kívánságára. Az Aquiba internált tisztek nem voltak megelégedve az új parancsnokkal sem, s tüntetően látogatták az Alessandriában fogoly Srétert és Figyelmessyt, a kiknek a lehető legnagyobb szabadságot engedélyezte az állomáshely parancsnoka Krivácsy, a ki nagyon sok tekintetben egyetértett a lezajlott mozgalommal. A gyakori érintkezés, a mely a látogatni járó tisztek és a parancsnok között létrejött, rövidesen odáig fejlesztette a Krivácsy iránti sympathiát, hogy az ezredes hajlandónak nyilatkozott az elégületlenek további actiójának élére állani. Ebben az elhatározásában kétségkívül nagy része volt Pulszkynak, a kire mindenkor 4.*