Századok – 1912

Tárcza - Történetirodalmi szemle - 548

554 tárcza. kérdéssel foglalkozik, vájjon laktak-e Erdélyben románok a magyarok honfoglalásakor. A »Cultura Crestina« ez évi 11. számában pedig azt kutatja, hogy milyen részt vettek a moldvai és havasalföldi románok erdélyi testvéreiknek a kálvinizmus ellen folytatott harczaiban. — Az első, a ki beleszól a harezba, Varlaam, a moldvai metropolita ; majd Brankovics Száva püsp. letétele után Cantacuzino Serban lép összeköttetésbe az Apaffy uralma ellen Konstantinápolyban konspiráló Csáky László és Paskó Kristóffal, a kik megígérik, hogy diadalrajutásuk esetén a román egyháznak visszaadják hitbeli szabadságát. Majd Doszofteiusz jeruzsálemi pátriarcha ad ki két görög nyelvű könyvet a kálvinizmus megczáfolására, a melyeket megküld az erdélyi románoknak is. Foganatja sem egyiknek,, sem a másiknak nem volt. Páll Gyula Colbert pályáját vázolja egy kisigényű értekezésben tankönyvszerűen ; közben kitér ugyan a mercantilismus fejtegetésére, de elfeledkezik ennek hibáira is rámutatni. (Nagykállói gymn. értesítője,. 1911/12.) Pinzger Ferencz Hellnek és Sajnovicsnak wardői expediczióját írja le, a melynek czélja a Venus fogyatkozásának megfigyelése volt. A dolgozat az útnak nem annyira ethnographiai avagy linguistikai eredményével foglalkozik, mint inkább tisztázni kívánja Hellt az alól a vád alól, mely szerint Hell észlelt csillagászi adatait később korrigálta. (Kalocsai gymn. értesítője, 1911/12.) Porcs Kálmán a vármegyék hatáskörének és szervezetének történetével foglalkozik. Tanulmánya, eléggé terjedelmes ugyan, de mégsem öleli fel az egész történeti fejlődést és ilyképpen a kérdés is csak részleges megoldást nyer. Körülményesebben tárgyalja a tisztikar és a megyegyűlés kialakulását. (Miskolczi gymn. értesítője, 1911/12.) Pózna József az ifjúságnak szánt, lelkesítő és tűzzelteli szónoklat formájában röviden összefoglalja az 1848—49. szabadságharcz történetét (Lévai gymn. értesítője, 1911 12.). Preradovic Dusán részletesen ismerteti a zágrábi orsz. levéltárban őrzött kéziratos hajózási atlaszt : 7 térképet tartalmaz, ezek az Atlantitenger nyugateurópai partjai, b) Afrika atlanti partvidékei, Portugália és Spanyolország, с) a Földközi-tenger nyugati, d) keleti partvidékei, e) a Fekete-tenger, f) az Adria és g) az Archipelagus képe. Pergamcntre színesen rajzolt, a földrajzi szélességet jelző ú. n. >>kompasztérképek« ; évszám nincs jelezve, de a technika a XVI-ik századra vall ; a rajzoló vagy portugál vagy pedig velenezei. (Vjesnik kr. hrv.-slav.-dalmatinskoga zemaljskoga arkiva 80—91. 1). Dr. Pusch Ödön sok érdekes adattal rajzolja meg a tatai diákság életét a XVIII. század közepén. Közli az iskolai szabályzatot, melynek nem egy pontja máig is érvényben maradt, majd a tananyagot ismerteti, végül pedig az iskolai színjátékokról, akadémiákról, disputákról szól élénk és. könnyed modorban. (Tatai gymn. értesítője, 1911/12.)