Századok – 1912

Történeti irodalom - Bártfai Szabó László: Észrevételek Horváth Sándor bírálatára 531

történeti irodalom. 533 nevezték el. Azon tényből tehát, hogy egymást követő rövid időközökben a nevezett Széchényieket Alsó-Szécsényke és Becske bizonyos birtokrészeinek birtokában találjuk, azt kell következtetnünk, hogy azok az ott élt középkori Széchényiek leszármazottai lehetnek és egymással feltétlenül rokonságban kell államok. Hogy milyen fokú ez a rokonság, azt a kortan és származástan fennálló szabályai szerint kell azután eldönteni. Minthogy pedig, a legszűkebb határokat vonva, Széchényi Mihály 1530—1580 közt élt, az említett Péternek leszármazottai, továbbá a Szécsénykén maradt családtagok is ismeretesek, Széchényi Márton, a kinek élethatára 1560—1628 közé esik, feltétlenül egy nemzedékkel fiatalabb, tehát Mihálynak, Tamásnak, vagy a vele egyidőben élt valamelyik családtagnak fia. Többre az első emlékhez fűzött tanulmányból nem következtethetünk, de nincs is szükségünk reá. Hogy az alap, a melyre ezen következtetéseket építettük, szilárd, kitűnik abból, hogy a két község történetét, tehát az ott élt Széchényiek származásának kérdését is 1620-ig 6 Árpád-kori, 28XIV-ik, 42XV-ik, 21 XVI-ik századi, mohácsi vész előtti és igen sok további, nagyobbrészt eddig ismeretlen oklevéllel sikerült megvilágítanunk. 2. A származásra vonatkozó második emlék Széchényi Lőrincznek, György érsek testvérének feljegyzése, a mely szerint 1620-ban atyjával, Széchényi Mártonnal, miután Bethlen Gábor katonái felégették szécsényi házukat, Gyöngyösre költöztek. Az érsek által tett egyik alapítólevél szerint Széchényi Márton tiszt volt Szécsénvvár védői között és hősként csatamezőn halt meg. Mindenesetre 1620 után történt ez. Az érsek még azt is feljegyezte, hogy özvegyen maradt anyja egyideig Budán élt, de onnan a török elűzvén, visszatért Gyöngyösre. A feljegyzésekből kitűnik az, hogy Széchényi Márton tiszt volt, hogy a családnak udvarháza volt, ami arra vall, hogy nem földhöz kötött szegénysorban élt. Szécsényvár történetéből látjuk azt is, hogy az érsek atyja csak 1593 deczemberében állhatott be a vár védői közé, mert addig török kézen volt. A legfontosabb kérdés itt az, vájjon hol állott Széchényi Márton ezen udvarháza ? Az egykorú emlékekből megállapítható, hogy a Szécsény nevet minden következetesség nélkül alkalmazzák az oklevelek Alsó- és Felső-Szécsénykére (gyakran Kisszécsény a kettő gyűjtőneve), továbbá Szécsény várra és falura. A Szécsény tehát lehet Szécsénvke is. Tény továbbá az is, hogy az eddig előkerült nagy levéltári anyagban egyetlen nyom se mutat arra, hogy Szécsényvárban vagy faluban élt a XVI— XV Il-ik században egy Széchényi nevű család, a melyből Széchényi Márton és gyermekei származhattak volna. A megye meglevő XVI-ik századiadólajstromai is azt bizonyítják, hogy ott a Széchényieknek udvarháza nem állhatott. Figyelemreméltó az egykorú összeírásokban olvasható azon tény is, hogy 1597-ben alig van Szécsénykén és Becskén