Századok – 1912

Történeti irodalom - Bártfai Szabó László: Észrevételek Horváth Sándor bírálatára 531

történeti irodalom. 531 keztében — úgy véljük — kissé pesszimista szemüvegen át nézi a kor képét ; a közállapotokat a valóságnál romlottabbnak tartja. Nem vette figyelembe, hogy ezek az iratok hitviták czéljaira s a visszásságok ostorozására készültek s így természetszerűleg túloznak. Történeti ítélőképességének fejlettségét mutatja, hogy e téves kiindulópont mellett is hű képét adja a kornak s ellentétben forrásaival, kik mindenért az egyházat és papjait okolják, a válság szülőokát külpolitikai eseményekben, gazdasági tényekben keresi. Érdekesen fejtegeti a városok helyzetét a lesújtó anyagi válság közepette és a magisztrátusoknak a romlás meggátlását czélzó intézkedéseit. Irodalomtörténeti szempontból néhány jelentős új adattal gazdagította Heltai életéről való ismereteinket, különösen a szebeni szászokkal fennállt összeköttetéseire vonatkozólag. DR. HÓMANN BÁLINT. ÉSZREVÉTELEK HORVÁTH SÁNDOR BÍRÁLATÁRA.1 A Sárvár-Felsővidéki gróf Széchényi család három kötetre tervezett monographiájának első kötete 1911 augusztusának elején jelent meg. Horváth Sándornak tehát bőséges ideje volt ahhoz, hogy a munkát alapos és a tárgy fontosságához minden tekintetben méltó tanulmány keretében mutassa be a Századok olvasóinak. E helyett azonban azt látjuk, hogy a kötetnek csupán egyetlen fejezetével foglalkozik, s arról se nyújt világos, alapos és összefoglaló képet. Már maga az a szokatlan eljárás is, hogy a munkának tartalmilag fontosabb, terjedelmére nézve nagyobb részéről egyetlen szóval se emlékezik meg, úgy gondolom, maga is eléggé jellemzi a bírálat alaposságát. Arra kérem tehát a hazai történettudomány, de különösebben a családtörténeti kutatások és a Széchényiek múltja iránt érdeklődőket, ne bízzanak meg vakon az ismertetésben, hanem a munka olvasásával alkossanak önálló véleményt' az abban foglaltakról. Mivel az ismertetés a Széchényiek származásának kérdését látszólag alapos megvitatás tárgyává teszi, engedjék meg a Századok olvasói, hogy válaszomban én is csak ezzel a kérdéssel foglalkozzam. Hogy a Széchényi család honnan származik, a Legnagyobb Magyar nemzetségének hol ringott a bölcsője, régóta vita tárgyát képezi ; kell, hogy minden magyart érdekeljen fajunk ezen izzólelkű megtestesítőjének származása, alúlirottnak pedig a megbízásból kifolyólag foglalkoznia is kellett vele. Hogy a kitűzött czélt elérhessük, vegyük vizsgálat alá azt az öt emléket, a mely a Széchényiek származására nézve napjainkig megmaradt. 1 Századok, 1912. évf. 378—389. 1.