Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - IV. közl. 505

az illyrismus és gaj lajos levelezése. 507 is hangoztatja, hogy az összes délszlávok, csehek és lengyelek egy helyesírást használhatnának. Majd megjegyzi, hogy a délszlávok rossz úton járnak, hogy nem követik a latin jegyeket használó fajrokonaik írásmódját, hanem idegen népekét, végül pedig kritika alá veszi az egyes kivetendő betűket és tesz ezeknek pótlására javaslatot : az y teljesen felesleges jegy ; magában való haszná­latát feleslegessé teszi az i; a d, l, n, g mellett sem szükséges, hiszen a kétjegyű betűk mind elvethetők és diakritikus jellel ellátott jegygyel pótolhatók ; így a latin nyelvben elő nem for­duló hangok jelölésére a következő betűk szolgálhatnak : с (es), d (gy), I (ly), й (ny), s (s), t (ty), z (zs) ; a d, l, t jegyeknél a dia­kritikus jel lehetne a'is, mely a betű jobb oldalán fönt, vagy pedig a betű alatt alkalmazható : d\ V, V vagy d, l, f. Az x (zs) teljesen feleslegessé válik. Ezen helyesírási tervezetre vonatkozik Gajnak Pestről Safarikhoz írt keltezetlen, 1830-ra tehető levele. Panaszkodik benne, hogy Miklousics »Dummes Zeug«-nak nevezi a kísérletet ; védi a ë, d, l, s, z, jegyeket : »weil durch dieses das Etymon durch­gängig unverletzt erhalten wird« ; reményű, hogy idővel az iskolák útján el fog terjedni ezen írásmód, hiszen Koscsak iskola­felügyelőnek és Nagy Antal zágrábi censornak tetszik. Kéri Safarik védelmét is, hiszen ezen írásmód elterjesztése szláv érdek : »Der unselige Magyarismus dringt nach und nach sogar in mein armes, blindes Vaterland. Seine Schritte könnten die beinahe gleiche Orthographie beschleunigen ; durch die Einführung der Slavokroatischen hingegen wird doch diesem Strome, wenn auch nur ein kleiner Damm (vor der Hand besser, als keiner) entgegengesetzt. . . Was übrigens gewisse wohlbedachte anti­magyarischen Pläne für die Zukunft anbelangt, so kann ich für ihr Gedeihen in meinem dreieinigen Vaterland erst dann eine Hoffnung fassen, wenn der erste Schritt zur Wieder­geburt des Volkslebens, die Einführung der Orthographie, gelangen wird«.1 Safarik 1831 április 7-én Újvidékről üdvözli Gaj kísérletét és óhajtja ezen írásmód elterjedését ; azt hiszi, hogy a d\ V, fi, t' jegyek sokaknak nem fognak tetszeni ; nézete szerint a magán­hangzó hosszúságának ékezettel való jelölését meg kellett volna tartani ; szótárakban, nyelvtudományi művekben határozottan szükség lesz rá ; a 6, s, z jegyek mindenesetre el fognak ter­jedni, mert ezekben teljesen indokolt az egyjegyűségre való törekvés, de a d\ V, g', t\ n jegyekben már nem, mert ezekkel kell majd oly mássalhangzót jelölni, mely egyes szláv nyelvjárá-1 Ugyanott 337. lap. 33*

Next

/
Oldalképek
Tartalom