Századok – 1912
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - V. közl. 489
fiume a xv. században. 503 dos forgalmi érintkezésben. Be Rheno Antal, a város közjegyzője, mivel hatásköre a szomszéd községekre is kiterjed, egyfelől Tersattoban, Hreljinben, Buccariban és Zenggben, — a másik oldalon meg Castuában és Lovranában is állít ki okiratokat.1 Modenái olasz ember létére kénytelen szlávúl megtanulni, hogy e szomszéd helységekben (nyilván papjaiktól) szláv nyelven kiállított okmányokat is megértse. Castuában egy végrendeletet ő maga fordít le szlávból latinra.2 Castuai és moschenizzei lakosok, Fiúméba jővén ügyeik rendezése czéljából, szláv írásokat mutatnak fel a közjegyző előtt.3 A szomszéd Buccari közjegyzőjéről, Ambrus papról tudjuk, hogy nn Sclabonico« állítja ki okmányait.4 A karsztvidéki Ledenice falu bírája, Spiranzich Albert, szláv nyelven írt levéllel fordúl Micholich Miklós fiumei bíróhoz.5 Mind eme körülmények állandó összehatása nem engedte, hogy Fiume teljesen olaszszá váljék. Kétségtelen pedig, hogy a város partvidékén a latinság régibb keletű, mint a szlávság. Terjeszkedő ereje azonban megbénúlt a népvándorlás barbár betörései folytán, — épp abban az időben, mikor a horvátok a dalmát partvidéket megszállották. Amint azonban Itália romjaiból Velencze, a nápolyi királyság és a pápai állam feltámadtak, az Adria mentén kétségtelenül új erőre kaptak a római-latin kultúra örökösei : a velenezei, apuliai és márkái olaszok. Innentűl kezdve •— kivált a hódító velenezei köztársaság által — az Adria keleti partjain is egyre jobban terjeszkedik az olasz elem és vele a nyelv is. Fiume is erősen érzi e hatást, s a mint városi és kereskedelmi jellege fejlődni kezd, mindjobban visszahódol az olasz kultúrának, melynek aligha is lehetett valaha teljes híjával. A városnak ez a századokon át tartó elolaszosodása a XVII. században érte el tetőpontját, — a velenezei köztársaság hanyatlását és végleges bukását közvetlenül megelőző korszakban. E században már a legtekintélyesebb patriczius családok csaknem mind olasz eredetűek. A bírák nevei már túlnyomóan tiszta olaszok s a horvát származásra valló 1 »Datum Segne ante portám piscarie« (1443. IV/25.) ; — »Castue in domo Zupani Johannis Gornisch« (1446. II/24.) ; — »in publica piatea Laurane« (1447. IX/15.) ; — »in ecclesia S. Marie de Cersatho« (1449. IV. 19.) ; — »in Castro Cregnini in pallatio magnificorum dorn. Comitum Segne (1451. XII/1.) ; — »super nundinis Bucharn (1452. VII/14.). 2 »Uti constat ex testamento translato de litera Sclava in literam latinam per me notarium in frascriptum.« L. C. 221. 1. 3 »Crisana uxor quondam Petri Zovanich de Moschenizze ostendebat nuam cartam scriptam sclabonice« ; — »Johannes Xutovich de Castua . . . produxit unam sententiam in Sclabonico scriptam«. L. C. 257, 264. 1. 4 L. C. 652. 1. 6 L. C. 438. !., 1451. év.
