Századok – 1912

Tárcza - Könyvészet - 484

484 táiicza. pest, 1912. — A »Ne temere« kérdés Hanny könyvében objectiv világításban jelenik meg. A szerző 50 tanulmányt vizsgált át, a melyek a decretummal foglalkoznak és búvárkodásának eredményét e vaskos kötetben adja át a tudósvilágnak. Három részre osztja munkáját. Az első rósz a házasságkötés formájával foglalkozik az ókorban, a másik az egyházjog intézkedéseit tárgyalja a Ne temere rendeletig, a harmadik a decretumot megelőző »Provida« és »Tametsi« rendeletek jogi természetét vizsgálja . Naayon értékes függelék zárja be a jogászt és történészt egyaránt érdeklő munkát. Hóman Bálint : A veszprémvölgyi 1109. évi oklevél hitelessége. Budapest, 1912. — Nagy apparátussal és nagy szorgalommal megírt dolgozat, melyben a szerző a veszprémvölgyi apáczák számára Szent István által kiadott görög szövegű alapító-oklevél Kálmán-király-féle átíró levelével, illetve ennek hitelességével foglalkozik. A munka négy fejezetre oszlik. Az l-ben a két —t. i. a M. Nemz. Múzeumban és az Orsz. Levéltárban őrzött — oklevélpéldányról megjelent irodalmat öleli föl. A 2-ban magával az oklevéllel tartalmilag, a 3-ban az oklevelek szövegeinek összehasonlításával, az írásbeli és tartalombeli eltérésekkel foglalkozik és vizsgálódásának eredménye az, hogy az orsz. levéltári példány rossz hamisítvány. Végül a 4. fejezetben előadja a hamisítás czélját, korát és további sorsát. Kiss Ernő >>Dávid Ferencz« czímen megírta az erdélyi unitárismus megalapítójának életrajzát. Alkalmat műve írására Dávid születésének négyszázados évfordulója adott ; a munka az egyházi főtanács ez alkalommal hirdetett pályázatának gyümölcse. Szerzője első sorban népies formában akarja közzétenni azt, a mit a történetirodalom szempontjából már megírtak előtte mások, de e mellett bizonyos önállóságra is igyekszik s a kitűzött ezélnak meg is felel. A szabadságharcz kora iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés eredménye Seress Lászlónak oKossuth, Görgey és Szemere« ezímen a Magyar Figyelőből különlenyomatképpen megjelent füzete. A munkácska igen érdekes levelek közlése alapján azt a tételt törekszik beigazolni, hogy a szabadságharcz tragikus kimenetélének igazi okát nem árulásban, hanem a vezetők közötti nagy nézeteltérésben kell keresni. Az illustrátióul szolgáló levelek első rendű érdekességűek a szabadságharcz leveretését megelőző időszak történetére nézve, ha nem is nézzük azt, minő tendentiával vannak összegyűjtve. Éble Gábor : Az ecsedi százéves úrbéri per története. Budapest, 1912. ~ A szakkörök előtt ismertnevű szerző kedélyes előadási modorban meséli el a nagyecsedieknek a gróf Károlyiakkal folytatott úrbéri perét, melynek tárgyát Kisecsed-puszta területe képezte. Az élvezetes és tanulságos dolgozat ethnographiai szempontból is érdekes. Kitűnik minden sorából, hogy a lápi magyarság makacs, keménynyakú nép vala ; ősi szokás szerint még akkor sem hagyta a maga jussát, ha az képzelt és irreális volt és inkább szuronyok elé állt, de nem engedett. A per, a mely 1766—1877-ig tartott, az ecsediekre nézve — sok hercze-hurcza és huzavona után — kedvezően végződött. A könyv végén okleveles függelék is van. KÖNYVÉSZET. ADATTÁR. Magyar protestáns egyháztörténeti —. Szerk. Pokoly József. X. évf. Bpest,"l911. Hornyánszky Viktor kny. 8-r. 164 1. Ára 3 kor. (A magyar protestáns irodalmi társaság kiadványai. A tudományos könyvsorozat XXIX. kötete.) ANDERLIC VILMOS. A reformáció kezdete és terjesztése Horvát-Szlavonországban. Bpest, 1911. Stephaneum kny. 8-r. 84. 1. ANDRÁSSY GYULA. A magyar állam fönmaradásának és alkotmányos