Századok – 1912
Történeti irodalom - Tichy Margit: A franczia forradalom hatása szellemi életünkre Kazinczy Ferencz levelezése alapján. Ism. Perepatits István 466
466 történeti irodalom. bele az ország birtokába, »mert nem becsülte sokra, nem kellett neki«. Efféle elszólásokat leszámítva Szegő könyve komoly munkának értékes eredménye. * A XVII. század folyamán törökön és németen kívül gyakori, járványos betegségek is erősen fogyasztották hazánk lakosságát. Ennek oka a sok kulturátlan terület, az árvizek és esőzések nyomán keletkező mocsarak ártalmas kipárolgásai, a fertőzések meggátlásának hiánya, babona és kuruzslás, melyek ellen az orvostanban Paracelsus-szal fellendülő tudományos felvilágosultság egyenlőtlen harczot vív. A mi orvosaink között még Harvey föllépésekor is akadnak, a kik tanakodnak azon, hogy fertőző betegség-e a pestis, s megegyezik-e a vallásos hittel az ellene való védekezés. Ilyenképpen könnyen érthető, hogy alkalomadtán typhus, hideglelés (»gyujtovánv hideg«), vérhas, kiütéses hagymáz (a külföldön is hírhedt morbus Hungaricus), himlő stb. bőven szedte áldozatait. Régi műveltségünk történetének ezt az éppen nem fényes lapját érdekesen mutatja be Arányi Erzsébet alapos kutatásokon felépült munkája ; ismerteti a fertőtlenítésre, óvakodásra irányuló törekvéseket is, közöl egy csomó orvosi receptet és házi szerek készítésének módját. A gyógyítást illetőleg főleg a M. N. Múzeum két egykorú, kiadatlan kéziratából (Phlebotomia, Testi orvosságok könyve) merített. * Tichy Margit Kazinczy Ferencznek Váczy Jánostól közzétett levelezésének 12 első kötetét kutatta át, hogy ennek alapján a kor politikai vonásokkal is erősen átszőtt műveltségi viszonyait megrajzolja. Az így nyert kép természetesen hiányos, inkább kaleidoskopszerű s tulajdonképpen azt mutatja, hogy a felvilágosodás irodalma Kazinczy lelkében hogyan tükröződik. Érdeme a munkának, hogy a levelezésekből kivonta a történetírást első sorban érdeklő adatokat, de sarkalatos hiba, hogy a szerző a német szövegű leveleket több helyütt nem értette meg. * A Békefi Rémig vezetésével létesült sorozatnak utolsó, számszerint 60-ik tagja, Nagy Lászlónak a »Magyar fegyverek 1630— 1662« cz. dolgozata a sikerültebbek közül való. A sorozatnak egy korábbi száma, t. i. Czuberkának (Czobor) a kurucz fegyverekrőlírt értékes tanulmánya alkalmas mintáúl szolgálhatott ugyan szerzőnek mind az anyag elrendezésében, mind feldolgozásában, de így is érdeme, hogy a mintáját megelőző kor fegyvertani tényeit a külön-