Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - III. közl. 424

az illyrismus és gaj lajos levelezése. 429 és imádságoskönyvekben ; Gráczban egyetemi hallgató korában különösen német költőkből szeretett fordítgatni ; 1839-ben Dalmácziában terjeszti az ifjúság körében az illyrismust; a forradalom előtt is dicsőíti Jelacsics Józsefet költeményekben és ostorozza honfitársainak közömbösségét. Gajjal 1838-tól kezdve élénk levelezést folytat ; decz. 13-án írja, hogy leginkább Schiller alkotásaiba szeret elmerülni ; 1839 márczius 2-án beküldi Schiller Lied von der Glocke cz. költeményének fordítását és részletesen indokolja, miért adta vissza az egyes helyeket úgy, a mint a beküldött fordításban találhatók ; későbbi leveleiben különösen a nőknek a horvát irodalom iránt való érdeklődéséről szóló értesítéseket küld.1 Az első év sikerei, az előfizetők számának folytonos emelkedése, a munkatársak sűrű jelentkezése egy fejlődő gazdag horvát irodalom reményét ébresztik Gajban ; részben ennek előmozdítása érdekében, másrészt pedig, hogy a zágrábi nyomdatulajdonos szeszélyeitől szabaduljon, elhatározta Gaj, hogy nyomda és bibliographiai intézet alapítására fog engedélyt kérni. Ezért három ízben is folyamodott az uralkodóhoz ; első két folyamodványát közli Dezselics könyve.2 Az első, mely 1835 decz. 30-án kelt, latin nyelvű. Benne hivatkozik Gaj arra, hogy ő felsége legkegyelmesebb engedélyével megindított lapjának kiadása sok nehézséggel jár, mert Zágráb egyetlen nyomdájára van utalva ; ezen nehézségek elkerülésére és hogy a közügynek mennél nagyobb szolgálatot tehessen, hajlandó lenne ő felségének legkegyelmesebb engedélyével saját költségén nyomdát és bibliographiai intézetet alapítani. A részletes indokolásban kiemeli, hogy az egyetlen zágrábi nyomda amúgy is csak nagy nehezen elégítheti ki a báni hivatal, a megye, a város, a püspökség, a káptalan, az akadémia, a katonai parancsnokság, a német hírlap stb. szükségleteit ; két sajtónak működése csak üdvös hatással lenne ; a verseny olcsóbbá tenné a szükségletek költségeit ; őt különben nem is anyagi érdek, hanem nemesebb indíték vezérli : a nemzetkulturáját akarja szolgálni. Már 40 évvel ezelőtt is két nyomda működött Zágrábban ; most pedig a művelődés emelkedésével a jelenlegi egy nem elegendő. Noha a bán, a püspök, a káptalan, a megyei és a városi hatóságok támogatták a kérelmet, mindamellett a helytartótanács és a kanczellária — Gaj értesülése szerint — nem voltak hajlandók azt teljesíteni. Ezért 1836 június 1-én megismétli s német nyelven szerkesz-1 Ugyanott 261. s köv. levelek. 2 Pisma . . . 339—345. lap.