Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - IV. közl. 409

fiume a xv. században. 413 róla, de látjuk a város közel egykorú XVI. századi látóképéről, hogy magasan föléje emelkedett a városfalaknak, mint uralkodó fellegvár ; külön is egy kis erősség, külön falakkal, bástyákkal, árokkal és kapuval. Ebben székeltek a Wallsee grófok kapitányai, nagyszámú cselédséggel és fegyveres kísérettel ; a későbbi korban székhelye volt a császári kapitányoknak is, és 1728-ban vendégül látta VI. Károly császárt, a mikor lejött Fiúméba, hogy személyesen vegye ki a tanács esküjét a Pragmatica Sanctióban megállapított új örökösödési rendhez.1 * * * Miután ezzel befejeztük körutunkat a középkori városban, lépjünk ki a tengeri kapun oda, a hol most a mai Corso, a modern városi élet főartériája vonúl, a hajdani falak irányában. Átkelve az árok felvonóhídján, már a tengerparton vagyunk : »super splagia2 terra fluminis«, a mint az okmányok nevezik.3 Ezt a keskeny sávban húzódó parti síkot látjuk feltüntetve a város XVI. századbeli látóképén is, építés vagy javítás alatt levő bárkákkal és csónakokkal, néhány bódészerű épülettel, egy fából való kikötőhíddal (olyanfélével, mint a milyen most is van lka előtt, Abbázián túl) s néhány, a part előtt vagy a kikötőhídnál veszteglő hajóval. A Corso tengerfelőli túlsó házsorának s a többi modern utczának még semmi nyoma ; az új városrész a tengertől elhódított, feltöltött területen terjed el. A XV. századbeli középkori Fiume tengerpartja hasonló volt ahoz, melyet a későbbi látókép feltüntet ; csak éppen a kikötőhídról nem találunk említést. A hajóépítés már akkor is folyt a parti síkon, meghatározott építő helyeken, a milyenek voltak a fiumei tengerparton még a mult század nyolczvanas éveiben is, és squero vagy cantiere néven voltak ismeretesek. Az utolsónak maradt ilyen hajóépítő helyet, a squero Cosulichot (a tulajdonos neve után) a susáki sziklás parton még látta e sorok írója 1882-ben a rajta épülő nagy háromárbóczos hajóval, a >>Capricorno<<-val, mely körülbelül másfél évtized után sjlyedt el egy nagy vihar alkalmával a Bristoli-Öbölben. Ilyen squerokon épültek már a XV. században a Fiume előtti tengerparton a középkor különböző hajótipusai, melyeket lépten-nyomon találunk említve okmányainkban : a nagyobb fajta battellók és navigiók, a caraccák és coccák, a Velenczében különösen használt karcsú marciliánák.i 1 Tomssich : Notizie Storiche sulla Città di Fiume. Fiume, 1886. 219—2-26 1. 2 Olaszúl : spiagga, sík tengerpart. 3 Néhol : nn littore maris ante dictam terrain fluminis«. 4 »batellum, navigium, carachia, cocha, mareiliana« az okmányokban.