Századok – 1912
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - IV. közl. 409
FIUME A XV. SZÁZADBAN. — NEGYEDIK KÖZLEMÉNY. — Említve van még e korban az ágostonrendiek temploma (eeclesia S. Augustini), a mai Sz. Jeromos-templom, a városháza mellett. A szerzetet 1788-ban törölte el II. József császár ;1 a régi klastrom a vallásalapé lett s 1835-ben a városi hatóság költözött bele.2 Hogy e zárdatemplom mikor épült, pontosan nem tudjuk. Kobler János többször idézett munkája szerint mzt mondják, hogy 1315 körül épült«,3 de forrás nincs említve. A forrásra azonban ráakadunk PicJiler Rudolfnak, a Duino várkastélyról írt művében, melyben azt mondja, hogy a fiumei ágostonrendi klastromot és templomot Duinói IV. Hugó lovag (sz. 1297, f 1328), Fiume hajdani ura alapította 1315-ben. Az 1315 évi alapítólevél ugyan elveszett, de emlékét fenntartotta az előbb említett Bauzer Márton jezsuita Görzben őrzött kézirati műve, melyben azt mondja, hogy m fiumei ágostonrendi klastromot, amint mondják, Duinói Hugó alapította és Wallsee Rupert (helyesen : Rambert) fejezte be. Hugó alapítványának alapítólevele elveszett ; Rupertét is, mely az említett évben (1408) kelt, megrontotta az idők járása. Ezt az alapítványt újította meg aztán I. Ferdinánd ő Felsége.«4 A klastrom alapítási évére vonatkozólag maga Kobler is könyvének más helyén még két más íróra hivatkozik : az egyik Kandier, a ki Annáli di Fiume, czímű közleményében a klastrom 1 Kobler i. m. I. 99. 2 Kobler i. m. II. 32. 3 »dicesi fabricata intorno al 1315« i. m. II. 98. 1. 4 Piehler : St. Castello di Duino, Trento, 1882, 175.1. : idézve Bauzer : Kerum Noricarum et Forojulensium Narratio (kézirat). Lib. VIII. cap. 6. : •>Flumine S. Viti. . . coenobium S. Augustini eremitis auspicatur (sic) íertur Hugo de Duius dominus, cui coenobio supremam manum imposuerat Rupertus (sic) de Walsa. Fundationis ab Hugone conceptae, tabulae disparuerunt Ruperto etiam memorato anno (1408) confecta fundatio temporis iniuria vitium contraxerat, quam fundationem a Ferdinando I Augusto innovatam inferius trademus«. SZÁZADOK. 1912. VI. FÜZET.
