Századok – 1912

Történeti irodalom - Munkás László: A királyi magyar pósta története. Ism. Szádeczky Lajos 389

880 TÖRTÉNETI IRODALOM. évf. megjelent közlemény : A posta meghonosítása hazánkban. Mégis ez az egyetlen teljesen átdolgozott fejezet (9—31. 1.). A II. f. Paar Péter és fiai, mint pozsonyi postamesterek (1528—1619.) hasonló czím alatt szószerint megjelent a M. Gazdaságtört. Szemle 1899. évfolyamában. Pótlás benne egy féllapnyi. A III. f. Bornemissza István Magyarország főpostamestere és kora (1622—1642.) megjelent a M. Gazdaságtö t. Sz. 1897. évf. »Húsz év a magyar posta történetéből 1622—1642.« cz. a. Pótlásúl 13 lapnyi új rész van a 63 lapnyi közleményben. A többi szószerint usyanaz. A IV. f. A királyi magyar posta a pozsonyi kamara fenhatósága alatt megjelent a M. Gazda ágtört. Szemle 1901. évf. »A m. kir. posta a XVII. század közepén 1642—64.« cz. a. szószerint. Az új kiadásban 7 oldal új. (132—139.) Az V. f. A kir. magyar posta a XVII. század második felében (1664—1680.), hasonló csím alatt olvasható a M. Gazdaságtört. Szemle 1903. évf. Üj szöveg nincs benne semmi sem. A VI. f. Az utolsó magyarországi föpostamester és kora (1680—1716.) ugyanezen czímmel közöltetett a M. Gazdaggtört. Szemle 1903. évf. Az új kiadás sem több, sem kevesebb, egy a közölt kép e vonatkozó megjegyzésen (220. 1.) és a zárszó végső bekezdésén к vűl. Mindez azt mutatja, hogy ezek az elszórtan megjelent közlemények foglaltattak össze könyv alakjában. Mindenesetre megérdemelte a ráfordított munkát és költséget így is, mert az érdeklődőknek alkalmat és lehetőséget nyújtott egységes és összefüggő kép nyerésére a magyar posták fejlődéséről. Ennek a fejlődésnek főbb korszakait jelölik a fennebb idézett fejezet czímek. Látható már abból is, hogy a postaintézmény nálunk idegen palánta volt. Habsburgházi első királyunk létesíti német mintára előbb Bécs és Budavára között (1528.), majd Pozsony és Kassa között (1558-tól állandóan), aztán Kassától Szatmárig (mikor?), 1553-ban Erdélyben is egész Nagyszebenig, de csak rövid időre. Hadjáratok alkalmával az ország más részeiben is működnek posták időközönként. Az adatok azonban ebből a korszakból nagyon hézagosak Munkás könyvében ; tiszta képet abból nem nyerünk. A helynevek is annyira el vannak ferdítve a német felsorolásokban, hogy látszik, miszerint Munkás nem boldogult velők, tán már az elolvasás és leírásnál sem, de az értelmezésnél sem kevésbbé. A Kassa és Sárospatak között (14. 1.) említettkétpostaállomásegyike»Charkhusz ?« valószínűleg Szkáros, a mai országút mentében, a másik »Vagaschka ? (talán Vajdácska)«, a mai Vágás lehet a Hegyközön, Sárospataktól 2 mérföldnyire.