Századok – 1912

Történeti irodalom - Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. Ism. Horváth Sándor 378

880 TÖRTÉNETI IRODALOM. kinek fia Lőrincz 1245-ben hozzájárult a hartyáni birtokrész eladásához (Á. U. О. XII. 683.1. »terre Laurentii, filii Gyure«, quod Laurentius filius Gyure de genere Zaah«, továbbá Ä. Ü. О. VI. k. 445. 1. »cum filiis Berende : Ugrino, Gyure et Petro«), egy és ugyanazon személynek venni nem lehet és nem szabad ! Már mostan, Gyürknek fiát : Miklóst, Győrének fiát : Lőrinczet ismerve, nézetünk szerint mi sem nehezebb annál, mint hogy ezen Miklóst és Lőrinczet egytestvéreknek vegyük, sőt azonosítsuk azon Miklós, János és Lőrincz-czel, 1258. évi gyürki nemesekkel, kiknek apját nem is ismerjük (szerző szerint : Gyürk !), ezek ismeretlen apját pedig Gyürknek mondjuk ! Ügy, hogy a Berende-ág leszármazása abban az alakjában helyes, a mint azt Karácsonyi János ismert munkájának 142. lapján adja : I. Berende 1. Ugrin Gyiire II. Péter 1227. 1227. 1227. A szerző művének 41. lapján adott Berende leszármazásból tehát Gyürk (1227.) utódjaival együtt kirekesztendő ; a miből azután önkéntfolyik az, hogy a Gyürky—Széchényiek a Zách nemzetségbeli Berendéktől nem származnak ! Lássuk már most, ezek után, miként kapcsolja be szerző a Gyürky—Széchényieket azon Gyürkyek leszármazásába, a kiket ő a Zách nemzetség tagjai közé számít? Az 1262. évi oklevélben (A. U. О. VIII. 18—19.1., XI. 524.1.) vevőkként szereplő László, honti főesperest és testvérét Mihályt (35. 1. és 42. 1.) hibásan Gyürkyeknek veszi, s azután azt mondja : hogy : ezekkel »egyidóben élt áz a Célén, a kit a Gyürkyek első őseként ismerünk«. Róbert Károly királynak két, Visegrádon, 1339 júl. 20-án kelt oklevele alapján előadja, hogy az egyikben a király megengedi, miszerint a fiutód nélkül megöregedett Szelényi Villám fia András, hontmegyei nemes, Szelényben levő birtokrészeit Célén fia Elek fia Jánosnak, az ő kedvelt udvari vitézének adja. A másikban pedig a király hozzájárul ahhoz, hogy az ekként ajándékba kapott birtokrészt Elek fia : János, szolgáinak ajándékozhassa. Ezen két oklevél adatai alapján szerző hozzávetőlegesen megállapítja Jánosnak életkorát, megállapítja, hogy atyjának Eleknek 1270 körűi kellett születnie, Célén pedig a XIII. század közepe körül szereplő egyén volt ; megállapítja még azt is, hogy János mester 1339 körül a királyi vitézek egyike, kedvelt alakja az udvarnak.