Századok – 1912
Történeti irodalom - Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. Ism. Horváth Sándor 378
TÖRTÉNETI IRODALOM. A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. kötet. 1252— 1732. 1—823 lap. Budapest, Stephaneum-nyomda r.-t. 1911. Irta : Bártfai Szabó László. Gróf Széchényi István — a Legnagyobb Magyar, az ősrégi Záh (Zách) nemzetségnek a tagja. Erre az eredményre jut B. Szabó László terjedelmes kötetében, a melyet a hírneves grófi család megbízásából írt meg. Ha B. Szabó László ezen állítása, nagymérvű kutatásainak eredménye igaz, nem érdekes véletlen-e, hogy egy teljesen a pusztulásnak szánt, egyik tagja miatt a kiirtásra kárhoztatott nemzetség egy oldalága szolgáltatta a csak nemrég letűnt századnak Legnagyobb Magyarját, a ki veszendőnek indult nemzetét, lángoló hazaszeretettől indíttatva, csodálatraméltó, szinte apostoli akaraterejével, munkaképességével, a végső tespedésből kiragadva, oly irányokat jelöl ki részére, a melyek a megújhodáshoz, a felvirágzáshoz vezetnek? A Legnagyobb Magyarnak nincsen ugyan szüksége arra, hogy okvetetlenül valamely ősrégi magyar nemzetség sarja legyen ; érdemei, s viszont a nemzet hálája, elhervadhatatlanok ! De maga a kérdés, illetőleg az eredmény, a melyre szerző a művében eljut, megérdemli, hogy vele behatóbban foglalkozzunk, s nűndenki, a ki szerző nagy munkáját nem olvasta, vagy nem olvashatta is, ismertetésünkből legalább főbb vonásaiban, de különösen az érdekes eredményre nézve tisztán lásson. Épen ezért — helyszűke miatt is — szerző művének főleg a család 1629-ben történt megnemesítéséig terjedő részével fogunk foglalkozni. Beosztását szigorúan megtartva fogjuk előadását lépésrőllépésre vizsgálni és megjegyzéseinket megtenni. Az I. fejezetben a család történetével foglalkozó irodalmat ismertetve, a család 1629. évi nemesi és az 1697. évben kelt grófi oklevél szövege között mutatkozó ellentétet — az 1629. évi »e statu et conditione ignobili, in qua hactenus perstitisse dicuntur« azaz nem nemesi állapotból való nemesítésről (tehát nem régi nemesség megerősítéséről szól), az 1697. évben kelt grófi oklevél