Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - II. közl. 345

EGY CSEH TÖRTÉNETI FOLYÓIRAT. — MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. — A 125 oldalra terjedő irodalmi rovatban cseh, német, franczia és orosz nyelven megjelent és hazánk történetét is tárgyaló műveket ismertet, néha igen részletesen, a Cseh Történeti Folyóirat. Sok érdekes adatot közöl Bidlo J. a Pokrovszkij-Nikolszkij-Sztorozsév-féle »régibb korú orosz történet« cz. mű I. kötetének ismertetésénél. A munka az orosz történet népies kézikönyve akar lenni, a mely az eddigi tudományos kutatás eredményeit nyújtja. Az az álláspont, a melyet a szerzők elfoglalnak, már régen érvényesült, különösen a monographiai irodalomban. Ők csak az utolsó következtetéseket vonták le, a melyekhez az újkori monographiai kutatás jutott. Vájjon az eddigi tudományos kutatásból levont ilyen következtetések mind teljesen helyesek-e, vagy mennyire helyesek, ezek a Pokrovszkij-féle mű alaposabb fejtegetéseinek és bírálatainak kérdései. A mű hét fejezetre oszlik. Az utolsó kettőben két gazdasági és politikai versenytársnak, Velikij-Novgorodnak és Moszkvának a fejlődését festi, a melyek az orosz feudális szervezetek tömegében a vezérszerepért versenyeztek s a melyek közül Moszkva különféle kedvezőbb körülményeknél fogva győzött. Felette érdekes, a mit a szerző műve negyedik fejezetében mond. Az előbbiben azt állapította meg, hogy Oroszország feudális föld, a mely termények bőségében van ugyan, de azokat kereskedelem hiányában értékesíteni nem tudja, szinte zsírjában fúlad. Ebben a fejezetben azt igyekszik kimutatni, hogy a fentiekkel látszólag ellentétes jelentéseknek mi az alapjuk, a melyek ugyanis az orosz történet kezdetén virágzó városokról és viruló kereskedésről szólnak. Ibn Dast azt meséli orosz kereskedőkről, hogy »támadásokat intéznek szlávok ellen, hajókon jönnek hozzájuk, kiszállanak a partra s foglyul ejtik a népet, hogy a khazarokhoz szállítsák és ott eladják«. Az orosz kereskedés majdnem kizárólag rabszolga-SZÁZADOK. 1912. V. FÜZET. 24