Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - II. közl. 345

356 DR. SZEGEDY REZSŐ. a pozsonyi országgyűlésen, mikor arról van szó, hogy Horvátország Magyarországnak csak része és a magyar nyelv kivívott jogainak ott is kell érvényesülniök, mi ellen csak a bán tiltakozik ; szinte közömbösen fogadják a javaslatot, hogy Zala megyének a zágrábi egyházmegyéhez tartozó része ezen egyházmegyéből kihasíttassék és ott csak magyarúl tudó lelkész működhessék ; nem fejtenek ki küzdelmet, mikor a magyar rendek hangoztatják, hogy Horvátország és Szlavónia ezentúl ne Regia Socia, hanem Partes adnexae néven említtessenek s mikor az országgyűlés a protestánsoknak Horvátországban is bi r tokvásáriásra, jogot akar biztosítani, még nem kelnek ki, mint a későbbi években, hanem kérik az ügynek elhalasztását, mert erre nézve nincsenek utasításaik. 1832-ben már más hangulat uralkodik a megyei és a tartománygyűléseken. Zágráb megyében 1832 szept. 11-én Dalmácziának visszacsatolását óhajtják ; hangsúlyozzák, hogy Szlavónia szorosan Horvátországhoz tartozik, Krajnát is a horvát bán hatásköre alá akarják vonni, sürgetik a Magyarországhoz való viszony rendezését, a protestánsok ügyét pedig a magyarság terjeszkedési érdekének tekintik és mint ilyent ellenzik. Ugyanis ezen évben jelent meg Draskovics János gróf röpirata : Dissertatia ili Razgovor darovan poklisorom kraljevina na&ih za buducu dietu odaslanim, melyben a horvát politikai küzdelem számára programmot nyújtott ; e szerint Horvátországban a horvát nyelvet illessék azok a jogok, melyeket Magyarországban a magyar nyelv számára kivívnak ; Horvátország ne legyen Magyarországnak alárendelt királysága, hanem a magyar koronához tartozó önálló ország ; erejének gyarapítására nemcsak Szlavónia egyesíttessék vele, hanem hozzá csatolandó Dalmáczia, Krajna, Stájerország, sőt a török hódoltság alól felszabadítandó Bosznia is ; az ezen országokból alakítandó királyság számára külön helytartóság szervezendő ; az, hogy mily idegen nyelveket (melyek közé a magyar is tartozik) tanuljon a horvát ifjúság és hogy a magyart egyáltalában tanulja-e, azt ne a magyar országgyűlés állapítsa meg, hanem a horvátság maga ; a báni méltóság legyen ismét azzá, a mi eredetileg volt : a nemzet törekvéseinek előmozdítója, törvényeinek a magyar nádortól független védője. Draskovics Dissertatio-]áva\ egyidőben keletkezik Derkos Ivánnak latin röpirata : Genius patriae super dormientibus suis filiis (Zágráb, 1832.), azzal a czéllal, hogy felrázza a nemzetet százados szunyadásából és honszeretetet hirdessen, mely Horvátországnak municipális jogainál fogva Magyarországtól teljes függetlenségét, Szlavóniával és Dalmácziával való legszorosabb egyesítését, a nemzeti nyelv és irodalom fellendítését, a magyar 4