Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - II. közl. 345

AZ ILLYRISMUS ÉS GAJ LAJOS LEVELEZÉSE. 351 itt a horvát az uralkodó nemzet. Az 1809-iki schönbrunni béke Horvátországnak a Száva jobbpartján Jasenovactól az Adriáig terjedő részét engedi át Napoleonnak, ehhez még Isztriát, Krajnát és Stájerország egy részét. Ezeket egyesíti Napoleon az ú. n. Jllyr királyság-ban és felvirágoztatásukhoz lát ; nemzeti iskolákat, horvát gymnasiumokat alapít, két egyetemet is, egyet Zárában, egyet pedig Laibachban ; a királyság számára új hivatalos lapot rendel, a Télégraphe officiel-t, mely franczia, olasz, német és szlovén nyelven jelenik meg. Míg Napoleon Illyriá-jában a nemzeti nyelv mindegyre több téren érvényesül, addig a magyar országgyűlés a magyar nyelvet igyekszik a sziavon megyékben és a Habsburgok alatt maradt Horvátországban terjeszteni. Az 1811-iki országgyűlésen a rendek 10 évi terminust tűznek ki a magyar nyelvnek a horvát­országi hivatalokba való bevezetésére ; a horvát követek ugyan ellentállást fejtenek ki, de engedékenységre is hajlandók ; megengedhetővé akarják tenni a magyar beadványok elfogadását, mennél több alkalmat akarnak nyújtani a horvát ifjaknak a magyar nyelv tanulására, de a latin nyelv kiszorításába nem nyugodnak bele. Számos intézkedésükből kiviláglik az az aggo­dalmuk, hogy végre is nem fejthetnek ki elég ellentállást. Vrho­vae püspök Zágrábban tanácskozik egyházi és világi vezető­férfiakkal s 1811 decz. 8-án azt határozzák, hogy legalább a theo­logiai és philosophiai tanulmányokban biztosítják a latin nyelvet. A magyar rendek egyelőre Szlavóniában akarják realisálni a magyar nyelvre vonatkozó határozatokat, de most kezdenek a horvátok kardoskodni a mellett, hogy miként Horvátország, úgy Szlavónia sem tekinthető magyar megyéknek. Ellentállásuk most újból megmentette Horvátországra és Szlavóniára nézve a latin nyelvet. Az Illyr királyság 1813-ban megszűnik s az egyes tartomá­nyok hovatartozásában visszaáll a régi rend. De annak emléke, hogy itt valamikor a nemzeti nyelv természetes jogait élvezte, élénken' foglalkoztatja egyesek emlékezetét. 13 évi szünet és önkényes kormányzás után a király végre 1825 júl. 3-iki decretumával összehívja az országgyűlést. A bécsi önkény elleni küzdelemben egyesülni akarnak a horvátok a magyar rendekkel, de a nyelvkérdésben ismét elválnak. A magyar rendek Horvátországban és Szlavóniában is a magvart akarják tenni a hivatalok és a közoktatás nyelvévé ; teljes hónapig húzó­dik a horvát követekkel, főleg az Ozsegovics Istvánnal és Kuku-Ijevics Antallal való vita, melyet elmérgesít a horvátoknak a magyarországi tót megyék ügyeibe való beavatkozása, mikor azt hangoztatják, hogy a nyitrai és liptói tótokra sem lenne sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom