Századok – 1912
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - III. közl. 328
334 FEST ALADÁR. —" FIUME A XV. SZÁZADBAN. fejtenie és kifaragnia.1 Minden valószínűség szerint a magánosok is a tengerpart szikláiból fejtették az épületköveket, már csak a könnyebb szállítás szempontjából is ; nem lévén kocsiközlekedés, a nagysúlyú kőrakományokat czélszerűbb volt bárkákkal vízen szállítani. Mint a hogy most is a kikötóépitkezéshez való kőanyagot a partmenti prelukai és zurkovói kőbányák szállítják erre a czélra épült külön dereglyéken. A kőházakat már akkor is cseréptéglákkal fedték. Mikor Glada György tímár 1439-ben házat épít, a fedésére szükséges 6 ezer darab cseréptéglát 33 lira költségen szállíttatja magának Pagoi Prodan kereskedővel ; a vitelbért külön fizeti.2 A szállítás bizonyosan bárkán történt, talán Istriából vagy Olaszországból. A kőházak mellett találunk azonban faházakról, deszkából összerótt bódékról is említést (domus de lignamine, domus de assidibus). Ily faházban lakott egyebek között Peták György csizmadiamester 1459-ben.3 A kőházak már akkor is többnyire emeletesek lehettek, lépcsőkkel, tornáczokkal, és erkélyekkel. A XVI. századbeli látóképen már többnyire ilyeneket látunk. Van néhány adatunk, a mely a mellett szól, hogy már a XV. században sem volt ritka az emeletes ház.4 Kitűnik ez egyebek közt amaz 14G0-ban kelt egyezségből, melyet Russevich György bíró és Samburich György olajkereskedő szomszédos háztulajdonosok kötnek egymással. A bíró házának erkélytornácza (exedra) oly közel ért a Samburich háza tetejéhez, hogy arról bárki átmászhatott a tetőre és viszont. A bíró tehát megegyezik szomszédjával, hogy az az alkalmatlan tornáczot oly módon alakíttassa át szűkebbre, hogy onnan a háza tetejére, viszont a tetőről a tornáczra ne lehessen jutni ; ha pedig házát emelni (vagyis felsőbb emelettel ellátni) akarná, akkor a tornáczot be is falaztathatja, valamint még az esetben is, ha az más módon kárára volna.5 1 »Lapides debet federe et preparare iuxta mare ubi est fovea«. (L. 0. 129. 1. 2 1439. IX. 20. 3 »muralea in terra fluminis supra qua edifieavit Georgius eerdo dictus Petachus, domum de lignamine« (7481); más helyütt : »domus de assidibus« (L. C. 739. 1., 1456 év). 4 Egy ízben találunk említve határozottan emeletes házat : »unam domum solaratam«, már 1437-ben. — Solaio, solaro olaszul : »quel piano che serve di palco alla stanza inferiore e di pavimento alla superiore« (Fan-foni-Rigutini, Vocabolario, Napoli, 1882.). »Domus solarata « tehát : menyezetes, emeletes ház. 6 »Dominus Justus debeat tantum restringere exedram que aspicit supra tectum domus dicti Justi, quod aliqua persona non possit ingredi nec egredi ipsarn exedram. Et si d. Justus vellet elevare suam domum . . .
