Századok – 1912
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - III. közl. 328
FIUME A XV. SZÁZADBAN. — HARMADIK KÖZLEMÉNY. — A mai törvényszéki palota helyén ott emelkedett már akkor fellegvár gyanánt a Wallsee grófok várkastélya, a mely csak 1905-ben bontatott le, öt századnál hosszabb fennállás után. A középkori közjegyző okmányaiban sűrűn szerepel kelethelyűl ; hol mint »Castrum terre Fluminis«, hol mint »palatium exeelsi domini nostri de Valse« ; az okiratokat hol valamelyik szobájában {stuba), hol a nagy teremben (sala magna) állítja ki.1 Hogy a város terjedelme már akkor teljesen azonos volt a mai Óvárosnak (Cittá vecchia) nevezett városrész területével, azt teljes határozottsággal azért állíthatjuk, mivel ez okmányok keltezésében feltaláljuk mind ama periplierikus épületeket, melyek a mostani Óváros szélső pontjait meghatározzák. Ezek : a tengeri kapu, mely most a Corsóra néz (Torre deH'Orologio) ; nyugat fel' a mostani városháza, akkor »gostonrendi klastrom, a hozzátartozó templommal (S. Girolamo) ;2 az északnyugati szélső ponton a már említett »turris Slogin« sarokbástya, később puskaporos torony ; északra a várkastély ; alább a Tégi S. Vito templom (a mostaninak helyén) ; 3 a keleti szélső ponton a Szűz Máriához czímzett székesegyház (Duomo), a mellette akkor elterült temetővel.4 Az ezen szélső pontok által meghatározott terűlet teljesen azonos azzal, melyet a város XVI-ik és XVII-ik századbeli látóképei feltűntetnek. így meghatározva a város középkori kiterjedését, kísértsük már most meg a belsejében való tájékozódást. A tenger felőli 1 »in Castro t. Fl.« (1445. IV. 26.) ; — »in stuba Castri t. Fl.« (1446. X. '27.) ; — »in palatio excelsi domini nostri de Valse« (1440. IX. 29., 1448. IX. 29.) ; — »súpra sala magna palatii excelsi et magnifici domini domini Ramperti de Valse« (1437). 2 »in ecclesia S. Augustini« (1437. VIII. 20.) ; — »ante portam magnam 8. Augustini« (1437. XII. 28.) 3 »in ecclesia S. Viti« (1449. II. 22.). 4 »ecclesia S. Marie«] (1442. VIII. 1.); — »iuxta cimiterium 'S. Marie« (L. C. 529. 1. 1454. év.). SZÁZADOK. 1912. V. FÜZET
