Századok – 1912

Tárcza - Fekete Péter: Mária vagy Beatrix királyné sírja? 311

314 tí.rcza. akarták volna, mindjárt a főhajóba, hiszen ott hely volt bőven ? ! . . S ha a kegyeletüket akarták kifejezni a főhajóba való áttemetéanél, annak a kegyeletes érzésnek erősebbnek kellett lenni az elhalálozáskor, mint 30—50, vagy ki tudja hány esztendővel később ! De meg hogy gondolja azt Gyalokay Jenő még el is, hogy egy magyar királynét, a német-római császár leányát, a cseh király testvérét áttemetnek egy díszesebb sírhelyre, s akkor a sírját részben be sem fedik, részben hulladék, és kimustrált épületkövekkel fedik be. Hiszen ha ma egy egyszerű polgármeber holttestét új sírba teszik át, még annak is becsületes koporsót csináltatnak és tisztességesen eltemetik, beföldelik. Egy olyan áttenietést nemcsak a munkásoknak a templomépítésnél való elfoglaltságával (ez is ok egy királyi temetésnél ?) nem lehet menteni, hanem egyszerűen fel sem szabad tételezni. Nincs is annak a sírbefödésnek Beatrix eltemetéséhez semmi köze ; mint közleményemben már jeleztem is, azokat a rossz épületköveket 1755-ben a sír befödésekor helyezték a sírra, kegyeletből még az akkor már üres sír iránt is, hogy ne hulljon mindenféle szemét és törmelékföld abba a sírba, melyből csak most vették ki egy királynő holttetemeit. Hogy azok a fedőkövek a székesegyház kövei lehettek, az valószínű, s a kút ásásakor kerülhettek elő. Hogy ezeket a köveket az 1755-iki kútásók helyezték a sírra, bizonyítják az egyik kövön levő felosztó vonalak, t. i. a kútépítéshez akarták előzőleg már felvágni. A kút körülbelül olyan nagyságú kövekből van rakva, mint a milyenek lettek volna e darabok, ha csakugyan felvágják őket. De ismétlem, hogy ugyanazon a niveau-n, melyen Mária királynd sírja fekszik, s a sírtól nem messze, I. Lajos egy ezüst denárát találtuk. Felemlítem, hogy e niveau-n talált egy másik sírt éppen Gyalokay Jenő minősített I. Lajos korabelinek.1 A mi pedig a sír tégláit illeti, arra nézve megjegyzem, hogy azok teljesen megegyeznek az itt talált más sírok tégláival s megfelelnek e kor téglatypusának. 1775-től az elfogadható bizonyítékok alapján minden történettudósunk Mária királynő sírjának tekintette e sírt s a benne talált ékszereket az ő ékszereinek. Mária királynő volt az a nő, kit Magyarországon az Anjou-liliomos királynői korona a legtöbb joggal megillet ; így a nagyváradi vár belső udvarán 1755. évi júl. 11-én felbontott s 1911. évi okt. 26-án általam újra feltalált királynői sírban csak ő nyugodhatott ; ő aludta ott tragikus, sok szenvedéssel telt rövid életének hosszú, de legalább csendes éjtszakáját. . . . H. FEKETE PÉTER. 1 Gyalokay J. : Szent László székesegyháza.