Századok – 1912

Történeti irodalom - Fueter Eduard: Geschichte der neueren Historiographie. Ism. Botár Imre 307

310 történeti irodalom. 310 fontosabbnak. Kimutatja, hogy téves az a felfogás, a mely szerint Voltaire történetírói munkásságának angol írók jelöltek volna irányt, mert mikor Bolingbroke műve (Letters on the Study and Use of History) megjelent (1752), akkor Voltaire műve XIV. Lajos koráról már be volt fejezve. Éppen úgy Hume történeti munkáit is megelőzte a Voltairé. A XIX. század történetírásához érve, sorban ismerteti azokat a nagy írókat, a kiket e század oly bőven termett. Thierry, Michelet, Carlyle, Macaulay, Niebuhr, Ranke, Curtius több apróbb csillaggal egyetemben mind sorra kerülnek. Hogy felfogása egyikmásik történetíróról minden részletében vájjon elfogadható-e, e rövid ismertetés keretében nem akarom vita tárgyává tenni. Csupán azt a hiányt konstatálom, hogy a nagy nemzetek íróinak méltatása után azt a néhány sort is elhagyta az »Übrige Länder«ről s így Magyarországról is, a melyet a humanismus korszakáról írván, még nekik juttatott. A XIX. század második felében megjelent művek tárgyalása közben elemzi mindazon hatásokat, a melyek egy Taine, Buckle, Renan, Eustel de Coulanges stb. munkáiban nyilvánulnak, vagyis kifejti a természettudományok és a szocziológia hatását a történetírásra. Ezzel be is fejeződik műve. A legújabb irodalomnak — 1870-től — irányát mindössze néhány vonással ecseteli, kiemelvén még a közlekedés tökéletesbülésének és ezáltal az ethnographiai kutatások lehetőségének óriási jelentőségét. Rámutat, hogy mindezen tényezők miként hatottak az emberek gondolkodásának átalakítására s ezzel kapcsolatban egyúttal a történetírás irányára. A könyvet kimerítő név- és tárgymutató zárja be. E könyv talán egyes nemzetek történetírásáról szóló specziális művekkel a teljes anyag tökéletes feldolgozása tekintetében nem versenyezhet ; de először mutatja be világosan a kölcsönös hatásokat, a mik a különböző nemzetek történetírása között fennállottak. Ezáltal pedig — s ez a legfőbb érdeme — az egyes nemzetek specziális kutatása számára tudományos alapot teremt. BOTIR IMRE.