Századok – 1912

Történeti irodalom - Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata. Ism. –ő. 295

297 történeti irodalom. Befejezésül a város életére vonatkozó azon újabb adatok közlését kapjuk, a melyekre az előbbeni kötetek megjelenése óta bukkant a szerző. A mint e tartalmi felsorolásból is látszik, a két kötet egyes részei nem teljesen azonos értékűek. Az ötödik kötet néhol azt a benyomást kelti, mintha csak a nyers anyag közlése lenne, leve­lek, leírások közöltetnek, a melyek néha csak közvetve függenek össze magával a munkával. A negyedik köteten ez nem látszik meg ; az áprólékosságig menő összeállítása Miskolcz élete minden nyilvánulásának a XIX. század folyamán és mint ilyen, mindig értékes forrás marad a város történetére nézve. A kútfőül felhasznált anyag is többféle. Igen sok egykorú leíráson, vagy egykorúaknak későbbi elbeszélésén kívül egy­korú jegyzőkönyvek és egyéb hivatalos írások szolgálnak szerző­nek forrás gyanánt. Kútfőileg a miskolczi írókról szóló rész nyújtja a legkevesebb új dolgot, mert ez, a mint a szerző is ki­emeli, Szinnyeinek »Magyar írók élete és művei« czímű munkája után készült. Kétségtelen, hogy a XIX. század történetének megírásánál az anyag nagy bősége komoly nehézségek elé állítja az írót. E nehézségek valószínűleg megkétszereződtek a szerzőre nézve, a ki maga is miskolczi ember lévén, semmit el nem akar hagyni abból, a mit kedves szülővárosának múltjáról elmondhat. Ennek hatása látszik a művön. Megvan ugyan a csoportosítás az anyag felosztásánál, de az egyes fejezetekben igen erősen nyomulnak előtérbe olyan jelenségek, a melyek az annaleseket jellemzik. Vannak a munkában ilyen mondatok : »1843. márczius havában különös alakú üstökös tűnt fel az égen.« (IV. 36.) ; »1810-ben egy újonnan építendő katonai strázsa-ház munkálataival Kún János kőmívesmestert bízta meg a tanács.« (IV. 58.) ; »ez évi (1852.) farsangon a csizmadia-bálon a legényeknek heves összekoczczanása volt a zsandárokkal.« (IV. 276.) Ezeknek elhagyása — úgy hisz­szük — semmi veszedelemmel nem fenyegette volna a művet az anyag teljessége szempontjából. A most ismertetett két kötettel teljes Miskolcz városa múlt­jának elbeszélése. Ha az öt vaskos kötetre gondolunk, lehetetlen nem gratulálnunk a városnak ahhoz, hogy olyan szülöttei vannak, a kik szülőföldjüktől távol is arra fordítják minden igyekezetüket, hogy városuk ügyét méltóan szolgálják. —ő. SZÁZADOK. 1912. IV. FÜZET. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom