Századok – 1912

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A horvát történetírás zátonyai 1

A HORVÁT TÖRTÉNETÍRÁS ZÁTONYAI. 23> egy regnum Hungarie volt, melynek csak része (pars), de nem önálló és Magyarországgal csak personal-unióban álló állam : Croatia atque Dalmatia. Nyilván mutatja ez azt is, hogy éppen akkor, midőn III. Béla fia, Imre, az új horvát történetírók állítása szerint már meg lett volna koronázva horvát királylyá, 1193—1194-ben Horvát- és Szlavonország csak »ducatus«.1 De továbbá, ha önálló politikai nemzet és független királyság lett volna Horvátország a XIII. században, akkor csakis horvát bíróság ítélkezhetett volna Horvátországban. Es íme, ha végig nézzük az okleveleket, azt találjuk, hogy 1181-ben Zára mellett »Farcasius comes palatínus regis Ungariae et cum eo Flasconus Tinientis episcopus ac Machareus comes et plures nobiles viri Sclavonie diffiniere« hoznak ítéletet.2 Tehát Horvátország igazságszolgáltatásába 1181-ben beleszólt Magyarország nádora is. 1189-ben pedig a scardonai püspök így keltezte ti leveleit : »temporibus domini nostri Bele glorississimi regis Ungarie, Dalmatie, Croatie, Rameque, necnon Galicie et Macharii, curialis comitis, eius vice bani« (és nem mint helytelenül olvassák eius vicebani) tehát a magyar király udvari bírája akkor egyúttal bán is volt, illetőleg királyi helytartó is volt Horvátországban.3 Már pedig ez a független horvát királysággal és külön horvát nemzettel megegyezhetetlen. Ezzel szemben mindaz, a mit Gruber Horvátországnak a XII. századi függetlenségére most mint félig-meddig új dolgot felemlít, mind csak túlzás, félreértés, súlyos tévedés és Magyarország középkori alkotmányának meg nem értése. így II. Gyécse 1142-iki levelének ezen részében »sceptra paterni regni scilicet Hungarie, Dalmatie, Chroatie, Rameque iure hereditatio optinens« a sceptra szó, feltéve, hogy Farlati helyesen olvasta sceptrának és nem sceptrum állott a régi elveszett eredetiben, nem jelent semmi más mellérendelt, különben független királyságot, mert hiszen akkor utána mindjárt a paternorum regnorumnak kellene következnie s íme éppen nem az következik, hanem egyes számban »paterni regni« vagyis az egységes ország 1 Smiciklas Cod. Dip. II. 260, 263. 2 U. о. 172. 3U. о. 234.