Századok – 1912

Értekezések - KRAJNYÁK EDVARD: Egy cseh történeti folyóirat - I. közl. 279

288 krajnyák ed várd. azt, a mit keresett. A protestánsokon elkövetett sérelmek, a melyeket az apologiák felhoznak, nem voltak szokatlan dolgok, csak keresztülvitele a : »cuius regio, eius religio« elvének. A külföld közvéleménye nyugodt maradt. A cseh ellenállás tényleges jelentőségének a tudatára csak akkor ébredt a külföld, mikor a cseh szikrától európai tűzvész támadt. A második apologia kiadásával a cseh rendek nem tartották védelmi irataik kiadását befejezettnek, ellenkezőleg terjedelmes publicistikai munkára készültek. így a Budovec-féle »1609. évi acták« kiadására gondoltak, továbbá minél előbb egy harmadik apologiát akartak kiadni. E szándékuk sem teljesült. Mátyás elhalálozásával a cseh felkelés más jelleget öltött : a vallási indokok háttérbe szorúltak, most főleg az a kérdés foglalkoztatta az elméket, vájjon a cseh rendeknek volt-e joguk arra, hogy visszautasítsák Ferdinándot s más királyt válaszszanak. Ebből magyarázható a bécsi udvar teljes hallgatása. Csak a jezsuiták emelték fel szavukat a második apologia ellen. Tanner Ádám jezsuita megváltoztatott s bővített alakban német nyelven adta ki »apologiáját«, a melyben a rend ellen felhozott új kilencz, vádat iparkodik megczáfolni. Bidlo Jaroszlav rövid czikket közöl »a szlávság egyetemének történetéről«. Annak az okait kutatja benne, miért viselkedik a történeti kutatás és synthesis részint kétkedéssel, részint egyenesen elutasítólag az iránt, a mire a szláv renaissance korában a fiatal szláv tudomány s általában cultura főképviselői (Rakowiecki, Maciejowski, Safárik, Kollár, Síúr, Mickiewicz, Chomjakov, Konstantin Aksakov stb.) vállalkoztak, hogy t. i. kialakítják a szlávság múltjának teljes képét. A főokok egyike, a miért elhagyták azt az utat, a melyen a renaissance-kori szláv tudomány megindult, mindenesetre nagyrészt az a kudarcz volt,, a melyet a nagyszabású tudományos tervezések, az anyag és az előkészítő munkák hiánya miatt mindjárt kezdetben vallottak. Jellemző bizonyítéka ennek különösen a Safárik-féle »Szláv Régiségek« cz. munka, a melyet szerzője eredetileg a 4 kötetes »Geschichte der slavischen Sprache und Literatur« második kiadásának bevezetéseűl tervezett. A szakemberek előtt ismeretes, mily nehézségekkel kellett »Szláv Régiségeinek« megírásánál küzdenie. Azt lehet mondani, hogy a Safárik-féle »Szláv Régiségek« óta a szlávság egészének történeti tanulmányozása ott akadt meg, a hol Safárik tartott, t. i. a legrégibb korban. A szláv történet e korszakának tanulmányozására feláldozták majdnem összes tudományos erejöket, a mely erők a szláv világ egyetemes történetéhez fordultak, úgy hogy rendkívül terjedelmes.