Századok – 1912
Értekezések - KRAJNYÁK EDVARD: Egy cseh történeti folyóirat - I. közl. 279
EGY CSEH TÖRTÉNETI FOLYÓIRAT. 281' Hegel-féle dialektika szerint jár el. Az egyház ellen fellépett a reformáczió, az egymás ellen vívott harcz okot szolgáltatott egy magasabb elv, a tolerantia létrejöttére, a mely mind a kettőt magába foglalta. A mi a XVI. és XVII. században az egyház és vallás eszméje volt, az a mi századunkban a nemzetiségi eszme. »Vájjon — kérdi Palacky —• a nemzetiségi eszme is hasonló, hosszadalmas vérontáshoz vezessen, a melynek kezdete tényleg 1848-ban volt?« Ez hegeli okoskodás. Hegel szerint minden elv, minden eszme különféle fokozatokon át fejlődik, míg betölti hivatását, azaz felkelti ellentétét s a küzdelem után vele kiegyezkedik. A cseh reformáczió keletkezésének fejtegetése igen hasonlít a német reformáczió Hegel-féle magyarázatához, de még nagyobb az egyezésük a reformáczió bölcseleti alapjának előadásában. Palacky azt állítja, hogy Husz a pápai tekintélylyel szembe az »írást« (az Isten igéjét) és az észt, mint annak magyarázóját állította. Hegel pedig Lutherről azt mondja, hogy ugyanezen tekintélylyel szembe az írást és az emberi szellem bizonyságát állította. Magyarázatuk különbözik a márczius előtti liberalismusétól, Rotteckétől, a kinek a szemében a reformáczió az ész •és a tekintély harcza volt, holott Husz és Luther szerint ez két tekintélynek volt a harcza az igazi tekintélyért. Azonban Palacky лет következetes a huszitismus felfogásában; többször elfogadja a német szabadelvűek magyarázatát. A mi Palacky politikai bölcseletét illeti, minden alkalommal teljes határozottsággal azt hangoztatja, hogy a politikus ember egész ténykedését az államunk utolsó korának »történetét mozgató erők« ismeretére alapítsa. Maga így járt el minden nagyobb politikai iratában vagy beszédében s a maga politikai nézeteit ismét dialektikai módszer alapján alakította ki. Politikai bölcseletében abból indult ki, hogy a »világszellem« az emberiséget egységre vezeti, létesíti a világcentralisatiót. A történeti centralisatio magyarázatában nem világos. Tulajdonképpen két centralisatiót különböztet meg : a világcentralisatiót, az emberiségnek a tudomány haladása útján való közeledését és az állami centralisatiót. A kettő közt a különbség az, hogy míg a világcentralisatio még nem érte el delelő pontját, az állami azt már régen túllépte ... A polaritás törvénye szerint •a világcentralisatio »eszméjével« szembeszáll a nemzetiségi •eszme, a mely ellene működik s kiegyenlítésre készteti. Azonban más helyen máskép állítja fel tételét : Az állami centralisatio ellen működik a közvélemény és a nemzetiségi eszme, a mely, ugyanazon polaritási törvény szerint, belőle fejlődött. Az »Osztrák Állam eszméjében« (1865) mindjárt megszabja az útját, meg-SZÁZADOK. 1912. IV. FÜZET. 19
