Századok – 1912
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - II. közl. 249
fiume a xv, században. 261 Micholich Jakab 1 III. (1458. XII. 11., 16.; 1459. IV. 11., 13., 25. ; VIII. 17.) [1460. Kobler nem említ.] 1459—60. Az okmányokban nincs említve. [1461. Kobler nem említ.] 1460—61. Donadovich Máté, X. (1461. I. 3.) Második bíró nincs az okmányokban említve. 3. A középkori város („terra Fluminis") külső képe. Fiume középkori életéről teljesen hű fogalmat csak úgy alkothatunk magunknak, ha mindig szem előtt tartjuk annak külső keretét : azt a falgyűrúvel övezett, bástyákkal és árkokkal védett, kapukkal elzárt kis várost, mely lényeges vonásaiban még mindig előttünk áll a mai ó-városban, — a wittà vecchiá«-nak nevezett legrégibb városrészben. A körfal már rég eltűnt, de a leomlott falak mentén húzódó fő utczák : a Corso, Via del Municipio, Via del Castello, Via Gaetano Bedini és Via del Fosso még mindig pontosan adják meg a régi város keretét. A lakosság növekedése folytán a város idők jártával túlnőtt falgyűrűjén. A falakon túl a XVIII. században új városrészek keletkeztek s e század második felében az elválasztó falöv is leomlott, hogy helyet adjon a Corso s a többi szegélyző utcza házsorainak. A régi város körűi húzódó árkot 1782-ben boltozták be, s ezzel teljesen megszűnt az ó-város elkülönített jellege.2 A fallal körített régi város hajdani állapotát számos egykorú látókép őrizte meg. A legrégibb látóképek a XVI. század második feléből valók s a közös hadügyministerium bécsi levéltárában találhatók. Néhai Hajnal Antal, a fiumei tengerészeti hatóság műszaki tanácsosa s a fiumei kikötő megépítője ezeket legnagyobb részt lemásoltatta s e másolatok gyűjteménye megvan a fiumei tengerészeti hatóság műszaki osztályában. E képek egyike — 1579-ből — egyszerű tervrajz, mely csak a falak irányát meg a várkastélyt jelzi és a Tersattora vezető lépcsőket.3 A másik, körülbelül egykorú, — évszám jelölése nélkül — már sokkal részletesebb. Mutatja a város főkapuját, a várkastélyt, a bástyákat, felvonó-liidat, sánczárkot, a főbb épületeket és templomokat, a kikötő-hidat, hajó-építő helyeket, a Fiumara-kikötőt a benne levő hajókkal és révész-komppal ; azonkívül még Tersatto várát s búcsújáró klastromát, sőt még a Martinschizzai öblöt is. Régi-1 Nem János. 2 Kobler: Memorie per la storia di Fiume II. 42, 47. 1. 3 Kriegs-Archiv, Inner-Österreich, Croatica No. 2 p. 150. — Említi Kobler i. m. II, 35. 1.
