Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - II. közl. 249

.256 pest aladár. statutum szerint alkalmazható egy vagy több, évi 20 apró líra fizetéssel ;1

de már a XV. században is rendszerint kettővel találkozunk egy-egy évben ; — több, úgy látszik, nem is volt. Rendesen csak keresztnevükön említvék, mint afféle szolgasoron levők. (1437-ben : Jurjus (Imre, Georgius) ; 1438 : Mateus ; 1439-ben : Georgius és Mateus — nyilván az előbbiek, együtt2 — ; 1440 ; ismét Mateus ; 1441 : megint Mateus ; 1443 : Georgius. Eddig tehát mindig csak e két névvel találkozunk. 1445-ben már újak : Johannes és Bosichius ; 1447 : Mateus és Bosichius ; 1452 : Valentinus.) Az 1530-iki statutumban már több oly tisztséget és hivatalt találunk, melyeknek e XV. századi okmányokban még nincs nyoma. Ilyenek : a kapitányhelyettes, egyúttal büntető bíró — (vicarius, iudex maleficíorum ; vicario, giudice de' malefizi) ; a városi számvevők (camerlenghi — camerieri ovvero ragionati del comun) ; a csőszök vagy mezőőrök (saltarii) ; a közigazgatási bírák (sindici), kiknek tisztük volt az összes városi tisztviselők, még a bírák felett is, bivataloskodási évük elteltével vizsgálatot tartani, becsülettel feleltek-e meg hivataluknak. •— A XV. században e tisztségek — úgy látszik — még nem voltak szervezve, különben a nagyszámú okmányokban valami említést lehetne róluk találni. Mielőtt a régi Fiume autonómiájáról szóló fejezetet lezárnék, szólnunk kell két olyan kiváltságáról, mely a fejlődő községnek megadta a városi jelleget és mai fontos közgazdasági szerepére mintegy predesztinálta. E kiváltságok : a vásárjog és az árúmegállító jog. Vásárjog. — Ezt az 1439-ben, január 18-án a székesegyházban tartott népgyűlés (plenum et generale consilium totius populi dicte terre fluminis) kérelmezte a plébános indítványára (»quod fierent nundine singulo anno semel, libéré et franche«). E jogot a község meg is nyerte Walsee Reinprecht gróf 1444-iki nagy szabadságlevelével, melyben az eddig szedett hűbéradót is elengedte. A szabad vásár (nundine franche, — fiera franca) e szerint keresztelő sz. János ünnepéhez igazodott (junius 25) egy egész hétig tartott : kezdődött három nappal az ünnep előtt (22—24) s utána még három napig tartott (junius 22—28). E napokon az árúk vámmentesek voltak, — kivéve a vasat, 1 »Egli è statuito ed appro va to che il precone del Comun, uno о più che saranno deputati a tale officio per il signor Capitano, giudici e Consiglio,. debba haver il salario de lire 20 de piccoli, a ragion dell'anno«. Id. h. 2 Lib. Civ. 697., 705.